Összeállításunkban azokról a betegségekről ejtünk néhány szót, amelyek kísérő tünete lehet a mellkasi fájdalom.
A sokak által talán a legjobban ismert betegség a szívkoszorúér-elmeszesedés vagy a koszorúérgörcs okozta fájdalom. A stressz, a túl zsíros táplálkozás, az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, a rendszertelen életvitel mellett az öregedés során élettanilag is fellépő érelmeszesedés felgyorsul, s előbb-utóbb az ér belső falára felrakódó mész oly mértékben szűkíti be az ér nyílását, hogy az oxigén- és tápanyagdús vér nem képes eljutni az általa ellátott területre. Ugyanezt idézheti elő az adott ér fokozott görcskészsége is. Ilyenkor bár a vizsgálatokkal érelmeszesedés okozta szűkületet nem találunk, kiderül, hogy bizonyos behatásokra érgörcs akadályozza a véráram útját. Ez utóbbi jelenség azonban viszonylag ritka. A koszorúér-betegség első jelei, hogy a beteg bizonyos terheléseknél, például lépcsőt járva tompa nyomást, feszítést érez a mellkasában. E kellemetlen érzés általában 5-15 percig tart, pihenésre magától is megszűnik.
A súlyos koszorúér-betegség már nyugalmi fájdalmat okoz, főleg a szegycsont mögött, s leggyakrabban éjszaka jelentkezik, 5-15 percig tart. Gyors hatású nitrátszármazék hatására szűnik meg.
A szívinfarktus fájdalma megsemmisítő jellegű, 15 percnél tovább tart, és rendszerint verejtékezés, nehéz légzés, halálfélelem kíséri. A fájdalom a szegycsont mögött kezdődik, sugározhat páncélszerűen a mellkas mindkét oldala felé és a karokba, az állba.
A szív kéthegyű billentyűjének prolapszusa, előreesése - ami viszonylag gyakori fiatal, sovány nőknél - inkább a bal mellkasfélben okoz felületesebben érzett fájdalmat, ami általában változatos jellegű, és percektől akár órákig tarthat. Spontán szűnik, gyógyszer nem befolyásolja.
A szívburokgyulladás okozta fájdalom általában élesebb jellegű, mint a szívkoszorúér-görcs kapcsán fellépő. Inkább a bal oldalon jelentkezik - nem a szegycsont mögött -, innen a nyak felé sugárzik. A szívburokgyulladás következtében fellépő fájdalom órákon át eltart, légvételre, ágyban történő megfordulásra, nyelésre fokozódik. A fájdalom általában akkor csökken, ha a beteg felül és előrehajol. Diagnosztizálásában fontos tényező lehet az, ha kiderül, hogy a fájdalom megjelenését felső légúti fertőzés előzte meg.
Az aorta a szív bal kamrájából kivezető legnagyobb verőerünk. A szívből kijövet egy kis ívvel a has felé veszi útját. Ebből ágaznak el faágszerűen a szervezet friss vért szállító verőerei. Az aorta betegségei is előidézhetnek fájdalmat. Az aorta egy szakaszának kitágulása nyomhatja a csigolyákat, s ez egy szűk területre korlátozódó, erős, inkább éjszaka jelentkező fájdalmat okozhat. Ha az aorta falának rétegei elválnak egymástól, az aorta üregében a vér egyrészt a rendes üregben, másrészt az elvált részek között kialakult álüregben is áramlik. Ez az elváltozás igen erős, súlyos fájdalmat okoz, ami a hát és az ágyéki gerinc felé sugárzik. Az ilyen elváltozás általában a magas vérnyomásban szenvedőknél alakul ki.
Mellkasi fájdalmat okozhat még a nyelőcső betegsége, az úgynevezett oesophagus reflux, amikor is a gyomorszáj elégtelen záródása következtében a savas gyomorbennék visszacsorog a nyelőcsőbe. Ez a fájdalom is mélyebbről jön, lehet égő jellegű, 10 perctől tarthat 1 órán át, és evésre, savlekötőre szűnik.
5 perctől 1 órán át is eltarthat a mélyről jövő nyelőcsőgörcs okozta fájdalom. Kiválthatja hideg ital fogyasztása ugyanúgy, mint fizikai megterhelés, de jelentkezhet minden előzmény nélkül is. Sajátossága, hogy e görcs is megszűnhet gyors hatású nitrátszármazék hatására, és ugyanúgy a szegycsont mögött érezzük e fájdalmat is, mint a koszorúér elváltozásakor fellépőt. A koszorúérgörcstől a legmegnyugtatóbban kardiológiai vizsgálatokkal különíthető el.
A gyomorfekély előidézte fájdalom a gyomortájon kívül jelentkezhet szintén a szegycsont mögött is. A szívbetegségtől a legjobban az különíti el, hogy órákon át tart, evésre és savlekötőkre enyhül, és főként éhezéskor jelentkezik.
Az epekövesség fájdalma is sugározhat a mellkasba. Ez a fájdalom azonban általában görcsös jellegű, órákon át tart, a jobb bordaív alatti tájékról vagy a gyomortájról indul, és onnan sugárzik felfelé. Általában görcsoldó hatására szűnik meg.
Nem is olyan ritka az, amikor a nyaki gerinc betegsége áll a mellkasi fájdalom hátterében. A fájdalom fennállásának ideje változó lehet. A fájdalmat felületesen érezzük, kiválthatja a nyak mozgatása, kisugárzik a nyakba és a karokba. Pihenés e fájdalmat nem befolyásolja. A szívbetegségtől egyrészt a kardiológiai vizsgálatok elvégzésével, másrészt a beteg fizikális vizsgálatával különíthetjük el.
Mellkasi fájdalmat okozhat még a mellkas izomzatának fájdalma, mely szintén felületesen megjelenő fájdalom, mozgásra, nyomásra fokozódik. Érdekes megemlíteni a mellkas bal oldalán jelentkező övsömör fájdalmát, ami a hólyagok megjelenése előtt utánozhatja a szívizominfarktus tüneteit is.
Láthatjuk, mennyiféle betegség idézheti elő a mellkasban jelentkező fájdalmat. A kórokok elkülönítése általában egyszerű, de néha még a szakembernek is fejtörést okozhat. A leghelyesebben akkor járunk el, ha a fájdalom jelentkezésekor átgondoljuk annak jellegét, valamint számba vesszük az azt megelőző eseményeket, ismert betegségeinket, és az orvost már ezek tudatában hívjuk vagy keressük fel. A fájdalom hátterének pontos tisztázását és a kezelés beállítását azonban hagyjuk orvosunkra. A szív- és érrendszeri betegségek biztonságos kizárása ugyanis életet menthet.
Legjobban: