A gleccser területe akkora, mint Nagy-Britannia, és évi két kilométeres sebességgel csúszik bele az óceánba - írja az Index a témával foglakozó cikkében. A kilencvenes években vették észre először, hogy a tömege fogyatkozik, és az olvadás sebessége az elmúlt két évtizedben a duplájára gyorsult. Jelenleg évente 35 milliárd tonna jeget veszít, teljes pusztulása pedig több szempontból is komoly következményekkel járna.
Egyrészt önmagában 65 centiméterrel emelné meg a világtengerek szintjét, másrészt beláthatatlan mértékben felgyorsítaná a mögötte elterülő hatalmas jégtömeg összeomlását, olvadását is. Mértéktartó előrejelzések szerint ez 3 méterrel is megemelheti a tengerszintet pár száz év alatt, amely miatt a világ tengerparti övezetei, így például Hongkong, Miami, New York, Rio de Janeiro és London lakhatatlanná válnának.
Egyelőre sok a kérdőjel
A lap kiemeli: a helyzetet még aggasztóbbá teszi, hogy a Thwaites-gleccser egyúttal a legkevésbé ismert része a Déli-sarkvidéknek. Ezt a partszakaszt térképezték fel legkésőbb, 1940-ben. Az első ember pedig majd húsz évvel később lépett csak a jegére. Ezután harmincéves szünet következett, és a nyolcvanas-kilencvenes években is csak egy-két kutatóhajó merészkedett a közelébe. Végül 2004-ben tapogatták le repülőgépre szerelt radarok segítségével, ekkortól van egyáltalán fogalmunk arról, hogy milyen vastag a jege valóságban.
Egyelőre nem világos, hogy a gleccser elolvadása megállíthatatlan-e, és ha bekövetkezik, az pontosan mit jelent majd a tengerszintre, illetve a bolygónk klímájára nézve. A gleccser összeomlására is számítani lehet - a Nasa kutatói ugyanis a közelmúltban egy egyre növekvő barlangra bukkantak a Thwaites alatt -, ám erről sem tudni, mikor számíthatunk rá.
Fókákat is bevetnek
Január végén legalább száz kutató érkezik majd a helyszínre, hogy legalább a történések okát megfejtsék. A nemzetközi kutatócsoport több módszerrel fogja vizsgálni a gleccser mélyét . Az egyik, hogy elefánt- és Weddel-fókákra erősítenek hő- és vízsótartalom-mérőket, de félautomata tengeralattjárókat is beküldenek a jég alá, amelyek méréseket végeznek, illetve felvételeket készítenek a gleccser aljáról. Egy másik kutatócsoport több száz méter mélyen le fog fúrni a gleccserbe, megint mások robbantásokat hajtanak végre, hogy az ennek nyomán kialakuló szeizmikus hullámokat elemezve megtudjanak valamit a jég alatt fekvő kőzet állapotáról.
Bár a gleccser összeomlása még borúlátó jóslatok szerint is 200-1000 év múlva következhet be, a szakértők szerint, ha bármit is lehet tenni a katasztrófa megakadályozása érdekében, azt most kell meglépni. A legtöbb kutató egyelőre a jobb megértést és a folyamatos monitorozást szolgáló kutatóprogramok fejlesztése mellett tette le a voksát, olvasható a cikkben.
Legjobban: