Szemészeti problémák : Vakság
Legféltettebb érzékszervünk a látás. A szem felépítése és működése bonyolult, de legalább annyira lenyűgöző is: ez a csodálatos - több védelmi berendezéssel is ellátott - szerkezet szabályozza a beengedett fény mennyiségét, közeli és távoli tárgyakra fókuszál, képeket állít elő és továbbítja az agyba. A látás folyamatának minden állomásán - kezdve már a szemet védő berendezésektől - a látószerv minden része sérülékeny, a legkülönbözőbb megbetegedések fenyegetik - lehetőség szerint védeni, kímélni kell, és a szemet illetve a látást érintő kisebb elváltozásokkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad elhanyagolni.
Vakság tünetei és kezelése
Mi a vakság?
A vakság nem önálló kórkép, hanem egy olyan állapot, amelynek számos oka lehet, több betegség miatt is kialakulhat. Fontos tudni, hogy más a vakság köznyelvi értelemben vett definíciója, és más a tudományos értelem vett meghatározása. Utóbbi esetben csak akkor beszélünk vakságról, ha az érintett még fényt sem érzékel. Részleges vakság esetén gyakran megmarad a fényérzékelés, van, aki azt is meg tudja mondani, honnan jön a fény.
Tünetek
A vakság előfordulása
Bár jelenleg pontos és friss adatok nem állnak rendelkezésre a vakság előfordulási gyakoriságáról, de megközelítő becslések és statisztikai adatok alapján feltételezhető, hogy Magyarországon évente közel 6000 vak személyt regisztrálnak.
A vakság okai
Az egyik legfőbb vaksági ok az időskori makuladegeneráció, az esetek közel egynegyedét ez adja. A súlyos látásromlás és vakság másik fő oka a diabétesz szövődményeként kialakuló szembetegség. Utóbbi akkor alakulhat ki, ha a cukorbetegség nincs megfelelően kezelve, kellőképpen kordában tartva. Ugyancsak állhat a háttérben az, ha valakinek a glaukómáját, tehát a zöldhályog-betegségét nem kezelik: ez is visszafordíthatatlan látáskárosodáshoz vezet.
A vakság főleg fiatalabb korosztályokat sújtó formája a miópia (myopia), tehát a rövidlátóság, aminek van extrém súlyos, szövődményekkel társuló formája. A vakságot okozó rangsorban ez is nagyon előkelő helyen van.
A szürke hályog napjainkban a fejlett világban már rendszerint nem okoz vakságot, mivel rendkívül hatékonyan és sikeresen gyógyítható, de meg kell említeni, hogy a fejlődő világban ez továbbra is komoly problémát jelent.
A statisztikai adatok alapján viszonylag ritkábban, de állhat a háttérben a látóideg gyulladása, sorvadása (atrófiája), illetve érelzáródás és tumor is. Ezek következtében szintén kialakulhat vakság. A tumor már önmagában is okozhat vakságot, ha olyan az elhelyezkedése, hogy például nyomja a látóideget.
A vakság lehet veleszületett betegség lassan kialakuló következménye is, ilyen például a retinitis pigmentosa, amely a szem ideghártyájának öröklött betegsége.
Olyan tünetegyüttesek - szindrómák - is vannak, amelyeknél a vakság vesebetegséggel vagy bőrbetegséggel társul, de az albinizmusnak is vannak olyan formái, amelyek súlyos látásromlással járhatnak.
Értelemszerűen belesetek, sérülések, daganat eltávolítása miatt elvégzett szemműtétek is okozhatnak vakságot.
A vakság diagnózisa
A diagnózis felállítása szemészorvos által végzett szemvizsgálaton történik, a kiváltó ok ismerete és a vizsgálati eredmény birtokában ő mondhatja ki a vakság tényét, mértékét.
A vakság tünetei és kórlefolyása
A kiváltó okok egy részénél (például a zöld hályognál vagy a retinitis pigmentosánál) a látásromlás a perifériás, tehát a látómező széli területein jelentkezik először, majd fokozatosan terjed tovább az éleslátás területére és morzsolja föl évek, évtizedek alatt a betegek látását. Egyre szűkebb és szűkebb látótér mellett végül teljesen elveszítheti látását a beteg. Más esetekben a látásromlás gyorsabban következhet be, míg a balesetek, sérülések miatt értelemszerűen azonnali látásvesztés is létrejöhet.
A vakság kezelése
A kezelés lehetőleg oki, tehát azt a betegséget kell megpróbálni kezelni, amely vaksághoz vezethet. Azt persze tudni kell, hogy oki terápiára sajnos nem mindig van lehetőség, lévén vannak olyan esetek, amelyeknél a kiváltó ok nem teljesen feltérképezhető, netán visszafordíthatatlan elváltozással jár. Azonban ilyenkor is törekedni kell a látás romlásának mérséklésére, még ha a folyamat nem is állítható le. A vaksághoz vezető látásromlást a szemészek és a neurológusok sok esetben együtt kezelik.
A kialakult vakság az esetek döntő többségében jelenleg még nem gyógyítható eredményesen, bár például a retinitis pigmentosa esetében ígéretesnek tűnik a retina implantátum vagy chip beültetése. Erre vonatkozó vizsgálatok már hazánkban is történtek, az eredmények már rendelkezésre állnak.
A folyamatot visszafordító terápia még akkor jöhet szóba, ha a vakságot az okozza, hogy a látóideget valami, például daganat nyomja. Ez esetben a daganat eltávolítása után a látás javulhat. Ha a látóideg-gyulladást valamilyen endokrinológiai betegség, például pajzsmirigygyulladás okozza, akkor a látás az alapbetegség gyógyulását követően javulhat.
A vakság megelőzése
Az akár vaksághoz is vezető betegségek időben való észlelése és a szövődmények elkerülése végett célszerű rendszeresen szemészeti szűrővizsgálatokra, vércukorszint-mérésre járni. Gyerekkorban ezt a gyerekorvosok rutinszerűen végzik, az óvodákban, iskolákban is történnek ilyen vizsgálatok, mégis a legcélszerűbb szemészorvosnál jelentkezni. Ezek a szűrővizsgálatok nagyon fontosak, sok szemprobléma ugyanis csak akkor gyógyítható, ha időben elkezdik a kezelésüket.
Felnőtt korban az évek előrehaladtával egyre jobban kell figyelni a szűrővizsgálatokra, idősebb korban szükség lehet évente megnézetni a szemet. Ha már valamilyen ismert alapbetegség (például cukorbetegség) is fennáll, illetve már szövődmény is kialakult, akkor még gyakrabban is szükség lehet a szemészeti kontrollvizsgálatokra.
A vakság szövődményei
A látás elvesztése esetén fellépő szövődmények a látásvesztés okának függvényében változhatnak. Amennyiben a kiváltó ok például daganat volt, ebben az esetben folyamatos utánkövetésre van szükség, hogy a tumor esetleges kiújulását illetve áttétek képződését megnyugtatóan ki lehessen zárni. Cukorbetegség esetén is figyelmet kell fordítani a további, más szerveket és szervrendszereket érintő szövődmények megelőzésére.
Fontos kiemelni, hogy a betegnek rendszerint óriási megterhelést jelentő pszichés trauma feldolgozásához a lehető legtöbb segítségre és támogatásra van szüksége a környezete részéről.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kusnyerik Ákos szemész szakorvosnak.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+24 °C
Minimum:
+11 °C
A nap nagy részében közepesen vagy erősen felhős idő várható, az északkeleti országrészben ugyanakkor naposabb lesz az idő. Hazánk délnyugati felén késő délutánig csak kevés helyen fordulhat elő kisebb eső, zápor. Késő délutántól délnyugat felől viszont kiterjedt csapadékzóna érkezik. A délkeleti, keleti szél többfelé megerősödik, amit néhol viharos lökések is kísérhetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 26 fok között várható. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. A pénteken érkező ciklon előtt melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, ami miatt napközben melegfront érezteti hatását.