Jobb a látásuk
A közeli dolgokat a macskák jobban látják, mint a kutyák, igaz, utóbbiak a távoli dolgok érzékelésében jobbak. Ennek elsősorban evolúciós okai vannak, a macskák ugyanis jellemzően szűkebb helyeken vadásztak kisebb állatokra, emiatt inkább a néhány méterre lévő, gyors mozgásra kellett figyelniük. A macskák emellett a fényszegény éjszakai környezetben is jobban látnak az embereknél, de még a kutyáknál is. Hatalmas pupillájuknak köszönhetően az emberi szemnél hatszor több fényt képesek befogadni, a retina hátulján lévő fényvisszaverő rétegnek köszönhetően pedig a fénysugarak kétszer haladnak át a retinán. A kutyák szeme is hasonló elven működik, de kevésbé fejletten.
Ügyesebben isznak
Iváskor a macskák úgy lapátolják a szájuk irányába a vizet , ahogy egy úszó löki magát előre a karjaival. Ezzel a módszerrel egyetlen nyelvmozdulat háromszor annyi folyadékot juttat az állat szájába, mint egy kutyáé, aki inkább "bekanalazza" a vizet. Bár a két módszer hasonló, a macskák ebben is jobbnak bizonyulnak.
Jobb az egyensúlyérzékük
Az egyensúly fenntartása rengeteg tényező együttes megvalósulásával lehetséges: a lábizomzatból érkező ingereket az agy összeveti a belső fül által ideálisnak vélt állapottal és a látással szerzett információkkal, majd ehhez igazítja a motoros képességeket. Mindnyájan láttunk már 1-2 centi vastag kerítésen gond nélkül végigsétáló vagy vékony ágon ücsörgő macskákat, akik az egyensúlyozás nagymesterei. Könnyű, hosszú csontjaik vannak, gerincoszlopuk rugalmas, farkukat pedig ügyesen használják az egyensúlyozáshoz. Bár csupán mítosz, hogy mindig a lábukra érkeznek, annyi biztos, hogy többször landolnak talpon, mint a kutyák.
Jobban kommunikálnak
A macskáknak bővebb a kommunikációs eszköztáruk a kutyákénál, vagyis jóval több hangot tudnak kiadni, hogy kifejezzék az érzéseiket. A nyávogás mellett morognak, puffognak, dorombolnak, vagy a fogaikat csikorgatják annak függvényében, hogy mit is szeretnének közölni a környezetükkel. Mindezt sokszor fizikai cselekvésekkel is kiegészítik. Nem mindegyik ilyen hang és cselekvés tudatos: a dorombolás például akkor is beindul, ha a macska jól érzi magát, de ezt nem feltétlenül szeretné a környezete tudtára adni.
Jobban alszanak
Nemcsak többet alszanak a macskák a kutyáknál, de a pihenésre is számos módjuk van a délutáni sziesztától a rövid alvásciklusokon át az igazán mély alvásig. Agyuk azonban ilyenkor sem kapcsol ki teljesen, környezetüket folyamatosan éberen figyelik. Ez a kutyákra is igaz, bár ők hajlamosabbak a mély alvási fázisban figyelmen kívül hagyni a körülöttük történő dolgokat.
Jobb a hallásuk
Nemcsak látás, de hallás tekintetében is jobbnak bizonyulnak a macskák a kutyáknál, hiszen míg előbbi nagyjából 60 kilohertzig képes észlelni a hangokat, a másik átlagosan csak 40-ig. Persze, még a kutya is sokkal jobb hallással rendelkezik az embernél, aki maximum 20 kilohertzen belül képes érzékelni a hangokat. A macskáknak a vadászathoz volt szükségük ezeknek a magasabb frekvenciáknak az érzékeléséhez, a rágcsálók által kiadott hangok ugyanis sok esetben ebbe a tartományba esnek.
Mind a macska, mind pedig a kutya képes mozgatni a fülét a jobb hallás érdekében, a macskák hegyes füle pedig akár 180 fokban is forgatható, hogy segítse tulajdonosának felmérni a hangok pontos helyzetét.
Forrás: Pawculture
