Már a járvány kitörése óta tudjuk, hogy a koronavírus nemcsak emberek között terjed, de ember és állat között is gazdát cserélhet. Világszerte több állatfaj - például kutya, macska, majom, illetve nyérc - szervezetében kimutatták már a kórokozót az elmúlt hónapokban. Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e a háziállatok vakcinázása is ahhoz, hogy megállíthassuk a járvány terjedését? A BBC cikke összegezte a tudományos álláspontokat a témában.
Mekkora az esélye, hogy egy állat megfertőződik?
Több kutatás is foglalkozott azzal, hogy az állatokra mekkora veszélyt jelent a koronavírus, ezek többsége azonban inkább kis léptékű tanulmány, így még mindig viszonylag kevés adat áll rendelkezésre a témában. Fertőzött kutyákról és macskákról elenyésző számban érkeztek hírek, az Egyesült Királyságban tavaly júliusban azonosították először egy házimacskában a vírust. Amellett, hogy kevés állat fertőződik meg, a szervezetükben rendszerint enyhe tüneteket produkál csak a kórokozó, és az állat egy-két napon belül meggyógyul. A szakemberek szerint a háziállatok semmilyen járványügyi kockázatot nem jelentenek a tulajdonosaikra, nem kell hát attól tartani, hogy a kutyánk vagy macskánk adná át nekünk a koronavírust.
A háziállatokon kívül több állatkerti állatban is kimutatták már a kórokozót. Az Egyesült Államokban a New York-i Bronx Állatkert tigrise volt az ország első állatkerti koronavírusos esete. Nem sokkal később a kaliforniai San Diego Állatkertjének nyolc gorillájában is kimutatták a vírust. Az állatokat mindkét esetben a hozzájuk bejáró gondozók fertőzhették meg a vírussal, de a jelentések szerint enyhe tüneteket produkáltak és gyorsan felépültek.
Szükséges beoltani a háziállatokat is?
Miután orosz kutatók bejelentették , hogy elkészült az első, kifejezetten állatoknak adható koronavírus elleni vakcina, elméletileg nincs akadálya, hogy a házi kedvencek is megkaphassák azt, amint gyártósorra kerül. A szakemberek véleménye azonban megoszlik arról, hogy szükséges-e a háziállatok immunizálása. A kutatók egy része szerint a kutyák és a macskák elenyésző eséllyel fertőzhetik meg a gazdáikat, ezért az oltásuk sem olyan fontos. Legalábbis semmiképpen sem fontosabb a lakosság immunizálásánál.
Más a helyzet azonban a nyércekkel, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján érzékenyebbek a kórokozóra és könnyebben tovább is adhatják azt. A szakemberek szerint érdemes lehet fontolóra venni ezeknek az állatoknak a vakcinázását. A majmok érintettsége szintén aggodalomra adott okot, mivel ezek az állatok köztudottan hajlamosak elkapni különféle légzőszervi megbetegedéseket az embertől. A természetvédők leginkább a gorillákat féltik, hiszen a populációjuk már így is veszélyes szintűre zsugorodott.
Veszélyes lehet, ha nem oltjuk be az állatokat?
A szakemberek szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén a veszélyeztetett fajok - például az imént említett gorillák - a kihalás szélére sodródhatnak. Még nem tudni pontosan, hogy a majomalkatúak között milyen gyorsan terjedhet a betegség, a dániai nyércpopulációban megfigyelt fertőződés aggodalomra adhat okot.
A szakértők attól is tartanak, hogy ha a vírus széles körben elterjedne az állatok között, az új, veszélyesebb vírusmutációk kialakulásához vezetne. Van rá esély, hogy ezek a mutációk ellen a jelenleg használt oltások is hatástalanná válnak. Egyes kutatók szerint ezért érdemes lehet bizonyos állatfajok szervezetét vakcinákkal felkészíteni a találkozásra a koronavírussal.
