A programban bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít. Az akció kiemelt célja az erdei fülesbaglyok és telelőhelyeik védelme – derül ki az MME közleményéből.
Az emberi egészséget is védik a baglyok
Az erdei fülesbaglyok a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések belterületét. Egy-egy telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, míg Túrkevén és Kisújszálláson összesen több mint ezer erdei fülesbagoly telel. A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat-kínálata (egér- és pocokfajok) áll. A baglyok valószínűleg azért választják a látszólag kedvezőtlenebb belterületi fenyőket, tujákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. A lakott területekről továbbá hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozó madarak, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra. Utóbbi lehet az oka annak, hogy gyakran nem örökzöldeken, hanem teljesen kopasz lombhullató fák ágain töltik a nappalt.
Fontos hangsúlyozni, hogy baglyok jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra. A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás, vagyis a felöklendezett, emészthetetlen szőr és csont az általános higiénés szabályok betartása mellett nem jelent fertőzéskockázatot. Eközben viszont a rágcsálók vadászatával gazdasági, környezet- és természetvédelmi, illetve humán egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznosak a baglyok. A mezőgazdasági kárt is okozó egereket és pockokat teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről. Azok ellen így nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekezni.
Hármas célt szolgál az akció
A telelő baglyok lakossági felmérése hármas célt szolgál. Egyrészt a lakosság tájékoztatásával a madarak és telelőhelyeik védelmét – hogy ne zavarják el teljesen értelmetlenül és törvénytelenül ezeket az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül hasznos baglyokat, akár a fákat is kivágva alóluk. Másrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Harmadrészt arra buzdítja az embereket, hogy még több időt töltsenek a szabadban, természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve.
