Így lehetünk zöldebbek: szakértők tanácsai

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb jelmondata az, hogy nincs másik bolygónk, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan bánunk a Földdel. Szerencsére ezt már egyre többen ismerik fel, és már-már divathullámmá nőtte ki magát a zöld életmód. Az alábbiakban szakértők segítségével adunk tippeket azoknak, akik még csak most ismerkednek a környezettudatosabb élettel, de nem tudják, hogyan tegyék meg az első lépéseket.

A globális felmelegedés napjaink egyik legmeghatározóbb problémája, amelynek következményeit egyre inkább a saját bőrünkön érezzük. Nem csoda, hogy az elmúlt időben mind többen határozzák el, hogy megpróbálnak változtatni eddigi szokásaikon, hogy kevesebb műanyagot használjanak, kisebb mennyiségű szemetet termeljenek, illetve kevésbé terheljék életmódbeli döntéseikkel a Földet. Nézzük, milyen lépésekkel érdemes kezdeni, ha az idei évre azt fogadtuk meg, hogy áttérünk egy zöldebb életvitelre.

A Greenpeace szerint nincs idő tétlenségre: már csak 9 évünk van cselekedni, hogy elkerülhessük a klíma- és ökológiai válság katasztrofális hatásait. Nézzük, hol tartunk ezen az úton.

Nem a tökéletesség, hanem a próbálkozás a lényeg

Nagy Réka "Ökoanyu" például 12 évvel ezelőtt lépett rá a környezettudatosabb életmód felé vezető útra. Amikor első gyermekét várta, felmerült benne a gondolat, vajon hogyan tudná úgy kitisztítani a kis ruhákat, valamint úgy tisztán tartani otthonukat, hogy a baba ne érintkezzen vegyszerekkel és káros anyagokkal. Az első motiváció tehát elmondása szerint az volt, hogy gyermekét megvédje. Később persze egyre többet olvasott a témáról, és az egészségmegőrzésre való törekvés egyre inkább összefonódott a környezetvédelmi szempontokkal. Rájött, hogy ami árthat az embereknek, az minden más élőlényre káros lehet, ezért a későbbiekben már ez a szemlélet is befolyásolta döntéseit. Egy idő után pedig úgy gondolta, hogy a tapasztalatait másokkal is meg kell osztania, hiszen az átállás valójában sokkal egyszerűbb, mint sokan gondolják.

Az első lépésekkel kapcsolatban Ökoanyu azt tanácsolja, hogy mindenki úgy kezdjen bele a környezettudatosabb életbe, ahogyan tud, tehát nincs szigorú sorrend, mint ahogy kőbe vésett szabályok sem. Sokkal fontosabb, hogy a folyamat a kezdetektől fogva örömelvű legyen, tehát ne nehezítse meg feleslegesen az életünket, és ne szorongást, hanem inkább büszkeséget érezzünk miatta. "Kezdjük azzal, ami örömet okoz, mert ha sikerélményünk lesz, könnyebben megyünk tovább" - emelte ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy klasszikus problémának számít, hogy egyesek ezt is versenynek élik meg, és lenézik vagy kevésbé tartják zöldnek azt, aki valamit nem tud vagy nem akar beépíteni az életmódjába. Ezzel kapcsolatban Nagy Réka véleménye az, hogy meg kellene tanulnunk empatikusan beszélnünk és viselkednünk egymással, illetve el kellene fogadnunk, hogy nem vagyunk többek vagy jobbak attól, hogy például mosható pelenkát használunk. "Ami nem megy, azt elengedem, és később visszatérek rá." Mint mondta, a cél inkább az lenne, hogy ökofókuszú gyerekeket neveljünk, ők pedig az általunk mutatott minták alapján tanulnak. Tehát tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a fenntarthatóbb életmód kialakításáért, de se magunkra, se másokra ne haragudjunk, ha valami nem megy. "Anne-Marie Bonneau például azt vallja, hogy nem egy maroknyi emberre van szükségünk, akik tökéletesen csinálják, hanem milliónyira, akik tökéletlenül ugyan, de megpróbálják" - idézte Réka a zero waste mozgalom egyik meghatározó alakját, aki a közösségi oldalakon ZeroWasteChef néven található meg.

Olvassa el a cikksorozat további cikkeit is!

zöld életmód, zero waste, hulladékcsökkentés
zöld életmód, zero waste, hulladékcsökkentés

A konyhánkban is elérhető a változás

Mivel a háztartások által termelt hulladékok nagy része általában az étkezési és vásárlási szokásokhoz kapcsolódik, a szemléletváltásban nagyon fontos szerepe van ezek felülvizsgálatának is. Erről a témáról Kocsis Dórát, a Helyi, idény, vegetáriánus zero waste konyha című könyv, valamint a Talpalatnyi történetek blog szerzőjét kérdeztük. Mint mondta, a pazarlásmentes háztartást nem úgy kell elképzelni, hogy tűzön-vízen át addig menetelünk, amíg nullára nem csökkentjük az általunk termelt szemetet, ez ugyanis a mai világban nagyon nehezen elérhető cél. Egy ennyire irreális céllal könnyen elveszíthetjük motivációnkat, ezért nem is szabad görcsösen ragaszkodni ehhez az álomképhez. Példaként említette, hogy otthon talán sikerülne is a tejes hulladékmentesség, de ha néha nem mi főzünk magunknak, hanem elmegyünk egy étterembe, akkor közvetett módon biztosan termelünk hulladékot.

Véleménye szerint első lépésben úgy érdemes elindulnunk a hulladékcsökkentés útján, hogy az ne igényeljen sok energiát a részünkről. A konyhában például kezdhetjük akár azzal is, hogy megpróbáljuk felhasználni azokat a zöldségrészeket - például leveleket -, amelyeket eddig megszokásból kidobtunk, és megpucolni sem kell mindent, elég, ha alaposan megsikáljuk egy zöldségkefével. "Én például már régóta rajta hagyom a héját a krumplin, ha rakott krumplit készítek, de egy krumplipüréhez persze meg fogom pucolni. Ezeket a héjakat viszont még fel tudom használni alaplé készítéséhez, a hagyma héjával és egyéb zöldségmaradékokkal együtt" - jegyezte meg.

Célul tűzhetjük ki azt is, hogy a már elkészített, megfőzött étel lehetőleg egyáltalán ne kerüljön a kukába. Ha valami megmaradt - például túl sok rizst főztünk ki köretnek -, azt próbáljuk meg kreatívan felhasználni. "Szinte bárminek lehet új életet adni. Gondoljuk újra a maradékokat!" Ezeken kívül sokat tehetünk a környezetünkért azzal is, ha megpróbáljuk a lehetőségeinkhez mérten csökkenteni a csomagolási hulladékot, illetve igyekezzünk előnyben részesíteni szezonális és helyi ételeket.

Legyünk kreatívak az élet minden területén

Dóra megemlítette azt is, hogy bár az étkezéssel járó hulladékokat úgy tudjuk a leginkább kordában tartani, ha magunknak főzünk, bizony lehetnek olyan élethelyzetek, amikor ezt nem tudjuk napi szinten megvalósítani. Ilyen esetekre azt javasolja, hogy nézzünk utána, van-e a környékünkön olyan étterem, amely forgódobozos rendszerben működik (vagyis ahol visszaveszik és újra felhasználják az ételszállító dobozokat), vagy szaladjunk le a közelben lévő étterembe a saját dobozunkkal, és kérjük abba az ebédünket. Viszont az se szegje kedvünket, ha egyes vendéglátó egységek higiéniai okokra hivatkozva nem akarják kiadni nekünk az ételt az otthonról vitt dobozba.

"Én ilyenkor kikérem az ételt tányérra, majd arról elteszem a dobozomba és hazaviszem. Onnantól kezdve ugyanis már nem a vendéglátóhely felelőssége, hogy mit csinálok a nekem felszolgált étellel" - jegyezte meg. Sokat jelent továbbá az is, ha odafigyelünk, hogy legalább heti 1-2-szer húsmentes vagy szezonális, helyi alapanyagokból készült fogásokat választunk. A lényeg, hogy merjünk kísérletezni és új dolgokat kipróbálni.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +9, +14 °C

Délelőtt a napsütést gomolyfelhők is zavarják, ezekből néhol kisebb eső, zápor is kialakulhat. Délután a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett a jelen lévő gomolyfelhőkből záporokra, zivatarokra is számítani lehet. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások: