"Nem vagyunk egyszerű helyzetben, ha az utolsó húsz évet nézzük Magyarországon. Húsz év átlagában az árvizek dominálnak, emlékezhetünk 2013-ra a Duna esetében, 2014-ben a Murára, 2010-ban a Sajóra és a Hernádra, 2006-ban a Dunára és a Tiszára is, sorolhatnám. Ugyanakkor az utóbbi öt évben komoly vízhiány lépett fel, és igazából szeretnénk támogatni vízzel az öntözést, a mezőgazdaságot. Nem könnyű" - nyilatkozta az Inforádiónak Láng István, aki szerint készülnünk kell a vízhiányra.
Azzal kapcsolatban, hogy mely területen a legnagyobb probléma a szárazság, a szakember azt mondta, három területet kell megkülönböztetni:
- Nyugat-Magyarország, dombvidékek: itt viszonylag több a csapadék.
- folyók mentén: közvetlen szivattyúzás, gravitációs vízpótlás teszi elérhetővé a vizet.
- Homokhátság, Nyírségi hátság: a vízpótlás csak csapadékból történhet, csapadékhiány lépett fel, szárazság van.
Bővíteni kell a vízpótló rendszereket
Láng István azt mondja, a nagyüzemi mezőgazdaság a vízpótló rendszerek bővítésével menthető meg, ami jelenleg is zajlik. Hozzátette: a vízhiányra kidolgozott stratégiák megfelelőek lehetnek arra, hogy a hátrányba került térségek vízhiányát megoldják.
