Az étrend-kiegészítők döntő részének hibás vagy hiányos a címkézése – figyelmeztetett Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. A lengyel FoodFakty portál cikkére hivatkozva azt írták, a sportolóknak szánt termékek 89 százalékának csomagolásán feltüntetett összetétel nem felel meg a valóságnak.
Nem feltétlenül lehet bízni a címkékben
Az amerikai kutatás során a szakemberek 57 olyan étrend-kiegészítőt vásároltak internetes portálokról, amelyek a címke szerint tartalmaztak turkeszteront, oktopamint, halosztachint, metil-liberint vagy Rauwolfia vomitoria kivonatot. Ezek a vegyületek állítólag teljesítményfokozó tulajdonsággal rendelkeznek.
A szakértők alaposan megvizsgálták a vásárolt termékek összetételét, és elszomorító eredmények születtek. Mint kiderült, a minták mintegy 40 százaléka nem tartalmazta kimutatható mennyiségben a címkén feltüntetett teljesítményfokozó anyagot, míg a többi készítmény esetében a tényleges tartalom a feltüntetett érték akár többszörösét – 334 százalékát – is tartalmazta. 7 vizsgált termékben pedig legalább egy tiltott doppingszert is találtak, például deterenolt, oktodrint, oxilofrint vagy omberacetámot.
Melyik a hasznosul jobban: az élelmiszerek vitamintartalma vagy a táplálékkiegészítőké? Mikor lehet indokolt az étrend-kiegészítők szedése, és mire figyelj az ilyen készítmények alkalmazás esetén? Mutatjuk a szakértők válaszait.
Ahogy már korábbi cikkünkben is olvashattad, az étrend-kiegészítők élelmiszernek minősülnek, így azok biztonságosságáért, minőségéért és jelöléséért a termék gyártói és első magyarországi forgalmazói tartoznak kizárólagos felelőséggel. Az ő kötelességük az étrend-kiegészítők megfelelő módon történő előállítása, valamint annak biztosítása, hogy a termékek ne tartalmazzanak fizikai, kémiai és mikrobiológiai szennyezőanyagokat.
