Új módszer jöhet a szúnyogírtásban

Koncepcióváltás a védekezésben, országos monitorozás, biológiai gyérítés, rendszeres élőhely-térképezés, akkreditált laboratóriumok, célorientált szakértői gárda, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia osztályai és kutatóközpontjai közös állásfoglalásában az MTA honlapján .

Mint írják, az elmúlt évtizedek során a klímaváltozás más hatásaival együtt számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában. Ennek következtében több esetben is az általuk behurcolt vírusok - például a Dengue - okozta járványok alakultak ki egyes régiókban. Ebben a folyamatban a tudósok szerint Magyarország is jelentős mértékben érintett, hiszen a nyugat-nílusi láz vírusának megjelenése óta már minden évben regisztrálnak emberi megbetegedéseket, sőt további rendkívül kockázatos vírusok felbukkanását is kimutatták.

Halálos kórt terjesztenek a szúnyogok - részletekért kattintson !

Az MTA szakértői szerint a trópusi területekről behurcolt invazív szúnyogfajok betegségterjesztő képessége jól dokumentált, és rendkívül komoly kockázatot jelent. Hazánkban eddig három invazív szúnyogfajt írtak le és tartós megtelepedésükre is egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Meghonosodásuk az első nagy lépés az új betegségek megjelenése és terjedése felé, de kiválthatja a már jelen lévő kórokozók intenzívebb terjedését is. Ezáltal reálissá válhat új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának veszélye.

Ez is érdekelheti

szúnyogirtás

Pécsen tablettaosztással küzdenek a szúnyogok ellen

egyiptomi csípőszúnyog

Klímaváltozás és szúnyogok: van, ahol már kritikus a helyzet

szúnyog

Tablettákkal küzdenek a szúnyogok ellen

szúnyogirtás

Egy hónappal korábban kezdik a balatoni szúnyogirtást

Az MTA azt ajánlja a döntéshozók figyelmébe, hogy alaposabban figyeljék meg és gyérítsék az egyébként is jelentős részben ismeretlen szúnyogállományt, illetve a tenyészőhelyeket, ehhez biztosítsanak megfelelő tudományos apparátust (jelenleg ilyen irányú zoológust itthon nem képeznek), illetve laborokat az állatállomány és az emberi veszélyeztetettség felmérésére. Az Akadémia figyelmeztet arra is, hogy általánosságban rossz irányba céloz az irtás: miközben a kiirtani kívánt rovarok 1 százalékát ölik meg, az ember szempontjából fontos méheket nagy számban pusztítják, nem mellékesen az irtóanyagok veszélyeztetik a vízi élővilágot is. Az akadémia ezért azt is javasolja, változtassanak az irtáshoz használt szeren.