A túlhevülés, vagyis hipertermia akkor következik be, ha a szervezetünk hőháztartása felborul, mert túlságosan sok hőt termelünk vagy éppen túl nagy hőnek vagyunk kitéve, és a szervezetünk nem képes ezt megfelelő gyorsasággal elvezetni.
A normál testhőmérséklet 36,5 és 37,5 fok között változik, ez egyénenként eltérő, és sok minden befolyásolhatja (a nőknél például a menstruációs ciklus során megfigyelhető a testhőmérséklet változása). A testünk hőmérsékletét bonyolult rendszer szabályozza, mely a külső környezethez igazodva igyekszik fenntartani a szervezetünk normál hőmérsékletét, megakadályozva ezzel a sejtek károsodását. Meleg hatására különböző mechanizmusok lépnek életbe, hogy a testhőmérsékletet csökkenthessük.
A melegben izzadni kezdünk , a bőrről párolgó folyadék hűsítő hatású. A bőrünkön található szőrszálak szorosan a testünkhöz simulnak, és nem engedik, hogy közöttük megrekedjen a melegítő hatású levegő, ráadásul a levegő áramlását is megkönnyítik, ami szintén valamelyest hűsítő hatású.
A legnagyobb gondot gyakran nem is a meleg okozza (az emberek ugyanis meglehetősen jól alkalmazkodtak a magas hőmérsékletű, de száraz klímához), hanem a meleg és a magas páratartalom együttesen, például amilyet a trópusokon, a Perzsa-öbölben, vagy a bányákban tapasztalhatunk meg. Ilyenkor kevésbé hatékonyan izzadunk, és mivel tulajdonképpen ez az egyetlen igazi fegyverünk a meleg ellen, nem tudjuk eléggé hűteni a szervezetünket.
Így elég könnyen előfordulhat a túlhevülés. A szakemberek szerint a okozta . A túlhevülés tünetei közé tartozik enyhébb esetben a szapora, felületes lélegzetvétel, az igen erős izzadás, a gyors, de gyenge pulzus. A bőr meleg tapintású, mert a vérerek kitágulnak, hogy fokozzák a lehetséges hővesztést. Egy idő után a bőr száraz lesz, mert a szervezet nem képes az izzadás segítségével hűteni magát.
Egyéb tünetei közé tartozik (részben a kiszáradás miatt) a hányinger és a hányás, a fejfájás, a szédülés, az ájulás, az alacsony vérnyomás. Súlyosabb esetben a viselkedés is megváltozhat, például agresszió, zavarodottság figyelhető meg. Ilyenkor a csökkenő vérnyomás hatására megnő a pulzus- és a légzésszám is. A bőr sápadttá, kékes árnyalatúvá válhat. Idővel a belső szervek károsodhatnak, eszméletvesztés, kóma, majd halál következhet be.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben, kiket érinthet leginkább a túlhevülés? Az idős emberek, a csecsemők és kisgyermekek, nekik ugyanis már (vagy éppen még) nem működik megfelelően a testhőmérséklet-szabályozó rendszerük, és hajlamosabbak a kiszáradásra is. Szintén rosszabbul viselik a meleget a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők , többek között azért is, mert olyan gyógyszereket is szedhetnek, melyek tovább rontják az állapotukat (például mert alacsony vérnyomást okozhatnak, esetleg az alap testhőmérséklet emelkedésével járnak együtt).
Nagyon kell ügyelni a szabadban, a tűző napon dolgozók, illetve a sportolók egészségére és biztonságára is, ők ugyanis fokozott mértékben igényelhetnek folyadékot a nagyobb fizikai igénybevétel miatt.
