A túlhevülés, vagyis hipertermia akkor következik be, ha a szervezetünk hőháztartása felborul, mert túlságosan sok hőt termelünk vagy éppen túl nagy hőnek vagyunk kitéve, és a szervezetünk nem képes ezt megfelelő gyorsasággal elvezetni.
A normál testhőmérséklet 36,5 és 37,5 fok között változik, ez egyénenként eltérő, és sok minden befolyásolhatja (a nőknél például a menstruációs ciklus során megfigyelhető a testhőmérséklet változása). A testünk hőmérsékletét bonyolult rendszer szabályozza, mely a külső környezethez igazodva igyekszik fenntartani a szervezetünk normál hőmérsékletét, megakadályozva ezzel a sejtek károsodását. Meleg hatására különböző mechanizmusok lépnek életbe, hogy a testhőmérsékletet csökkenthessük.
A melegben izzadni kezdünk, a bőrről párolgó folyadék hűsítő hatású. A bőrünkön található szőrszálak szorosan a testünkhöz simulnak, és nem engedik, hogy közöttük megrekedjen a melegítő hatású levegő, ráadásul a levegő áramlását is megkönnyítik, ami szintén valamelyest hűsítő hatású.
A legnagyobb gondot gyakran nem is a meleg okozza (az emberek ugyanis meglehetősen jól alkalmazkodtak a magas hőmérsékletű, de száraz klímához), hanem a meleg és a magas páratartalom együttesen, például amilyet a trópusokon, a Perzsa-öbölben, vagy a bányákban tapasztalhatunk meg. Ilyenkor kevésbé hatékonyan izzadunk, és mivel tulajdonképpen ez az egyetlen igazi fegyverünk a meleg ellen, nem tudjuk eléggé hűteni a szervezetünket.
Így elég könnyen előfordulhat a túlhevülés. A szakemberek szerint a okozta. A túlhevülés tünetei közé tartozik enyhébb esetben a szapora, felületes lélegzetvétel, az igen erős izzadás, a gyors, de gyenge pulzus. A bőr meleg tapintású, mert a vérerek kitágulnak, hogy fokozzák a lehetséges hővesztést. Egy idő után a bőr száraz lesz, mert a szervezet nem képes az izzadás segítségével hűteni magát.
Egyéb tünetei közé tartozik (részben a kiszáradás miatt) a hányinger és a hányás, a fejfájás, a szédülés, az ájulás, az alacsony vérnyomás. Súlyosabb esetben a viselkedés is megváltozhat, például agresszió, zavarodottság figyelhető meg. Ilyenkor a csökkenő vérnyomás hatására megnő a pulzus- és a légzésszám is. A bőr sápadttá, kékes árnyalatúvá válhat. Idővel a belső szervek károsodhatnak, eszméletvesztés, kóma, majd halál következhet be.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben, kiket érinthet leginkább a túlhevülés? Az idős emberek, a csecsemők és kisgyermekek, nekik ugyanis már (vagy éppen még) nem működik megfelelően a testhőmérséklet-szabályozó rendszerük, és hajlamosabbak a kiszáradásra is. Szintén rosszabbul viselik a meleget a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdők, többek között azért is, mert olyan gyógyszereket is szedhetnek, melyek tovább rontják az állapotukat (például mert alacsony vérnyomást okozhatnak, esetleg az alap testhőmérséklet emelkedésével járnak együtt).
Nagyon kell ügyelni a szabadban, a tűző napon dolgozók, illetve a sportolók egészségére és biztonságára is, ők ugyanis fokozott mértékben igényelhetnek folyadékot a nagyobb fizikai igénybevétel miatt.
