Az elszálló rezsiköltségek Európa számos országában súlyos helyzetbe hozzák a háztartásokat. Technológiai, gazdasági és politikai okok együttese járult hozzá ahhoz, hogy 2020 és 2021 között csaknem az ötszörösére nőtt a gáz piaci ára. A szűkös kínálat és az egyre növekvő kereslet miatt jól látszik, hogy a folyamat nem fordul vissza a közeljövőben, ennek hatására pedig a legsérülékenyebb társadalmi rétegek számára egyre nagyobb gondot jelenthet a lakás felfűtése. A University of East Anglia frissen publikált kutatása szerint az energiaszegénység súlyos hatással lehet az emberek testi és mentális egészségére egyaránt.
Súlyos hatása lehet az energiaszegénységnek
Nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja ugyanis, ha nem tudjuk megfelelő hőmérsékletre felfűteni a lakásunkat. Korábbi tanulmányok is igazolták már, hogy a hidegebb lakásban élők szervezetében nagyobb arányban alakulnak ki gyulladások, többen küzdenek közülük vérnyomásproblémákkal és a szív- és érrendszeri betegség miatti halálozás aránya is jóval magasabb ezeknek az embereknek a körében. Az angol egyetem monstani kutatása célzottan az energiaszegénység mentális és fizikai hatásaira koncentrál.
Az egyetem munkatársai egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban vizsgálták meg 6854 ember egészségügyi és szociális kartonját. Alaposan kielemezték a vizsgált személyek életmódját és egészségügyi problémáit, illetve kiszűrtek számos olyan tényezőt (például a dohányzást vagy alkoholfogyasztást, illetve a táplálkozás minőségét és mennyiségét), amely torzíthatja a kapott eredményeket.
"A kutatásban kimondottan azokra az emberekre fókuszáltunk, akiknél a jövedelem jelentős részét felemésztik a rezsiköltségek, illetve akik úgy érezték, nem tudják megfelelően felfűteni a lakásukat. Közvetlen ok-okozati összefüggést találtunk az energiaszegénység, illetve a különböző gyulladások kialakulásának gyakorisága között" - mondta el Dr. Apostolos Davillas, a kutatás egyik vezetője.
A rosszabb körülmények között élők szervezetében átlagosan magasabb volt a fibrinogén nevű, fehérje természetű alvadási faktor szintje. Habár a fibrinogén szerepe kulcsfontosságú a véralvadási folyamatokban , magasabb szintje gyulladásokra utalhat és megnövelheti a szívkoszorúér-betegség, a szívroham, valamint a szélütés kockázatát. A szakemberek szerint a kutatások is megerősítik, milyen súlyos hatással lehet az emberek egészségére az, ha nem megfelelően fűtött lakásban tartózkodik.
Több száz magyar fagy meg fűtetlen lakásokban
Habár Magyarországon 2014 óta fixek a lakossági rezsiköltségek, és a piaci árváltozások hatásait a hazai fogyasztók most éppen nem érzékelik a pénztárcájukon, rengeteg ember fagyoskodik a saját otthonában is. A fagyhalál áldozatainak számáról évek óta nem vezetnek hivatalos statisztikát, a Magyar Szociális Fórum a rendelkezésére álló adatok alapján ad időnként közzé statisztikát. Legutolsó, január 14-i jelentésük alapján az idei tél (október eleje és január eleje között) eddig 82 áldozatot szedett, az áldozatok egy része pedig a saját fűtetlen lakásában halt meg.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutoljára 2018-ban összesítette a fagyhalál hazai áldozatainak számát , a statisztikák szerint akkor 259 ember halt meg kihűlés következtében Magyarországon, az azt megelőző évben pedig 278-an. A halálesetek 39 százaléka szabad ég alatt következett be, 61 százalékuk pedig fűtetlen lakásokban, illetve kórházba szállítás közben, vagy odaérkezés után. Vagyis több ember életét követeli a fagyhalál a négy hal között, mint kint az utcán.
