A tüdőfibrózis ezen típusa jelenleg hozzávetőleg 5-600 embert érint hazánkban. A betegség a tüdő regenerációs hibájára vezethető vissza, megjelenésében genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak, illetve gyakran valamilyen fertőzés után észlelhető a kórkép - foglalta össze dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója a Semmelweis Egyetem honlapján . Hozzátette, hogy a tüdőbetegségek kialakulását a különböző károsító hatások mennyisége és a szerv regenerációs képességének aránya határozza meg. Az ismeretlen tüdőfibrózis esetében pedig az egyik legfontosabb befolyásoló tényező a nem megfelelő regenerációs képesség.
A betegség jelenleg a 60-65 éves kor feletti korosztályt érinti elsődlegesen. Az új nemzetközi irányelv szerint azonban, főleg családi érintettség esetén, illetve minden olyan állapotban, ahol csökkent a regenerációs képesség, számolhatunk az IPF korai, 40-60 év közöttieknél történő megjelenésével. Érdemes megemlíteni, hogy az anyai dohányzás rendkívül káros hatású a magzati tüdőfejlődésre, emellett a magzati tüdő fejlődése a terhesség utolsó fázisában rendkívül dinamikus, így a koraszülötteknél számos tüdőfunkció fejlődése elmarad. Az idő előtt világra jött csecsemők fiatal felnőttkorban ugyan teljesen egészségesek, de a nem megfelelő fejlettségű tüdőből kisebb az "elveszthető" funkció, vagyis sokkal sérülékenyebb lesz a későbbiekben.
Gyógyítani nem, csak kezelni lehet
Idiopátiás tüdőfibrózisra többnyire általános tünetek utalnak, így például a terhelhetőség csökkenése, azaz ha cipekedés vagy lépcsőzés hatására hamar kifulladunk. Sok esetben kíséri száraz köhögés, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság is, továbbá krónikus tüdőbetegséget jelez az ujjak végének kiszélesedése (óraüveg köröm). Dr. Müller Veronika szerint kulcsfontosságú, hogy már kisebb panaszokkal is mielőbb keressük fel a háziorvost, aki szükség esetén tüdőgyógyászhoz küld majd minket. A betegség gyakran véletlenül derül ki egy tüdővizsgálatnál, például fonendoszkóppal tépőzárhoz, illetve hóropogáshoz hasonló hang, a tüdő feletti úgynevezett fibrotikus pattogás hallható. A légzésfunkciós vizsgálatok mellett az előrehaladott folyamat mellkasi röntgennel is észlelhető, de korai stádiumokban csak nagy felbontású CT-vel igazolható a kórkép.
Bárkit érinthet a betegség, így a legfontosabb a légszennyező anyagok kerülése, ugyanakkor hatékony megelőzési módszer egyelőre nem ismert. Krónikus, jelenleg gyógyíthatatlan kórképről van szó, időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel azonban jelentősen lassítható a folyamat, illetve javítható a beteg életkilátása. Mivel vezértünet a teljesítőképesség csökkenése, a betegek gyakran felhagynak a fizikai aktivitással, pedig éppen az lenne fontos, hogy semmiképp se hagyjuk abba a mozgást akkor sem, ha lassabbak vagyunk és többször kell megállnunk pihenni. Az egészséges életmód ugyanis számottevően javítja a páciensek állapotát, életminőségét.
Séta az egészségért
Dr. Müller Veronika fontosnak nevezte az érintettek önszerveződését, aktív részvételét a betegség menedzselésében, a laikusok és a családtagok edukációjában. Mint elmondta, az ismeretlen eredetű fibrózis hetét tavaly rendezte meg először a Magyar Tüdőfibrózis Egyesület a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika támogatásával, a hagyományt pedig idén is folytatják. Szeptember 29-én 14 és 17 óra között "Séta az egészségért" címmel jótékonysági sétát szerveznek a Margitszigeten. A Nemzetközi Tüdőfibrózis Héthez kapcsolódó fővárosi rendezvényen igyekeznek gyakorlati tanácsokkal ellátni a betegeket és családtagjaikat, szó lesz egyebek mellett a kezelési módokról, továbbá életmódra vonatkozó tanácsokat is kaphatnak az érdeklődők, de emellett lesz légzőtorna-tanítás és közös mozgás gyógytornász vezetésével is.
