Riasztóan megugrott a honi halálozás az év első hónapjaiban - derült ki a KSH minapi jelentéséből: januárban 26, februárban 23 százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Két évvel ezelőtt kísértetiesen hasonló jelenséget mutatott a hazai statisztika. Akkor, 2015 első két hónapjában országos átlagban 16 százalékkal volt több a halálozás. A KSH mindkét esetben az influenzajárvány hatását vélte ebben felfedezni. A konkrét okokat azonban akkor és azóta sem kutatta senki.
"Miután a kormányzat nem kutatja, nem is tudjuk, hogy mi okozza az extra halálozást" - mondta a Népszavának Falus Ferenc, korábbi országos tisztifőorvos. "Epidemiológus barátaimmal már két évvel ezelőtt is megnéztük, hogy van-e összefüggés az influenza és a KSH halálozási adatai között. Még nem találtunk a kérdésre valódi választ. Önmagában a szegénység és az, hogy lassan már több mint egymillió embernek nincs háziorvosa, szintén okozhat végzetes kimenetelű betegségeket. De ha van is orvosa, akkor sem biztos, hogy megkapja valaki időben az ellátást." A volt országos tisztifőorvossal más szakemberek is egyetértenek abban: kutatni kellene az okokat.
Maga a kormányzati értékelés mondja ki, hogy 2014-ben az ellátás javításával a halálozások 14, a népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalékát lehetett volna elkerülni. Mindehhez Falus Ferenc hozzáteszi, a KSH adataiból látszik, hogy "kétpúpú" a halálozás: az egyik csúcs télre, az év elején, a másik nyárra esik. Azaz a téli hideg és a hőség sokakat elvisz. Emellett igaz lehet az influenza is, hiszen botrányosan alacsony az átoltottság, évente körülbelül a térítésmentesen biztosított másfél millió védőoltás közel felét használják csak fel, ehhez a patikában további 120-150 ezer ember vásárolja meg a vakcinát. Ez összességben is csak annyit jelent, hogy a 60 év felettieknél kívánatos 75 százalékos átoltottság helyett mindössze 20 százalék szerez védettséget.
Kutatni kellene az okokat - állítja határozottan Poller Imre orvos, a PX Consulting egészségügyi elemző cég vezetője is. - A kórházi halálozási adatokból feltételezhető, hogy a lakosság egészségi állapota egyre gyengébb, és mind kevésbé képes tolerálni a nagy hőingadozásokat. Ha a krónikus betegek sorsát valamilyen nem várt körülmény hirtelen megnehezíti, akkor ez a szokásosnál több halálesethez vezethet. Ilyen nem várt körülmény lehet a különösen hideg tél, a fűtetlen lakás, illetve ha esetleg romlott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés .
Forrás: nepszava.hu
