Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről. Utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt. A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az Amery a harmadik legnagyobb parti jégmező az Antarktiszon.
Nem a felmelegedés az oka
A tudósok tisztában voltak azzal, hogy a jéghegy le fog törni , azonban több figyelmet fordítottak a most leszakadt darabtól keletre lévő tömbre, amelyet Mozgó Fognak is neveznek, mivel alakja a műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít. Mindkét terület ugyanahhoz a repedésrendszerhez tartozott. Helen Fricker, a Scripps Óceánkutató Intézet tudósa 2002-ben azt jósolta, hogy a Mozgó Fog 2010 és 2015 között fog letörni. A Mozgó Fog azonban a helyén maradt, a D28 viszont leszakadt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a jéghegy születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is. A kalkulációk szerint a D28 nagyjából 210 méter vastag és mintegy 315 milliárd tonna jeget tartalmaz. Neve az Egyesült Államok országos jégközpontjának (National Ice Center) osztályozási rendszeréből származik, amely negyedekre osztja a Déli-sarkvidéket.
A 2017-ben a Larsen-C selfjégről letört gigantikus A68 jéghegy több mint háromszor nagyobb a D28-nál. A part közeli áramlatok nyugat felé fogják sodorni a D28-at, valószínűleg több év is eltelik, mire darabkora hasad és elolvad.
