Ha eseti elbírálás nélkül fára, biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt, azzal tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, és veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét - figyelmezteti az Európai Unió tagállamait új szakértői véleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.
Vállalások a megújulóenergia-termelésről
Az Európai Unió 2016 novemberében tette közzé a tiszta (azaz nem üvegházhatású) energiatermeléssel kapcsolatos intézkedéscsomagját. Azóta az EU számos intézménye és tagállama tett friss vállalásokat a megújulóenergia-termelésről, és a folyamat az EU megújulóenergia-irányelvéről kötött megállapodásban csúcsosodott ki június közepén. A cél, hogy az Európai Unióban a megújuló energiatermelés aránya 2030-ra elérje a 32%-ot - sőt az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalói abban is megállapodtak, hogy a célértéket legkésőbb 2023 folyamán felfelé kell módosítani.
Nem karbonsemleges a biomassza?
Az EASAC ennek kapcsán egy feltűnő szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét: eszerint az uniós intézmények és a tagállamok továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát. Ezt a téves besorolást a tudós testület már egy 2017. áprilisi jelentésében dokumentálta. Az EASAC friss kommentárja szerint noha az irányelv szövegén valószínűleg már késő változtatni, a tagállamok döntéshozóinak a tudományos tényekből kiindulva kellene a gyakorlatba ültetniük ezen elveket.
A tévedés azon az érvelésen alapul, hogy a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja: ez ugyan hosszú távon igaz, ám a döntéshozók valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy e folyamat ténylegesen mennyi idő alatt zajlik le. Ugyanis legjobb esetben is évtizedek szükségesek hozzá, de némely esetben csak évszázadok alatt tudja a vegetáció felhasználni a most kibocsátott szén-dioxidot . Ez az időtartam nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzőitől és attól, hogy mi történik a területtel, ahonnan a fákat-növényzetet kitermelték. Így tehát a biomassza-égetésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mint ha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel.
A szén-dioxid-mennyiséghez is hozzájárulhat
A "biomassza mint karbonsemleges energiahordozó" típusú érvelés nyomán újra terjed az a szemlélet, amely az erdőkben és a biomasszában a fosszilis energiahordozók helyettesítőit látja. Az erdei biomassza "megújulónak" minősítése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait. Ezzel szemben a számítások azt mutatják, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna - áll az EASAC szakvéleményében. Továbbá ha ehhez most kivágjuk a fákat - amelyek jelentős szén-dioxid-felhasználók, és a jövőben is azok lennének -, akkor a fa elégetésével járó kibocsátáshoz ráadásul az a CO2-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni (vagyis a kitermeléssel az erdő széntároló kapacitását is feláldoztuk).
Nincs korlát a "szénhitel" esetében?
Az EASAC egy pénzügyi analógiával világítja meg a problémát: ha a fosszilis energiahordozókról biomasszára állunk át, az annyit tesz, mintha "szénhitelt" vennénk fel. A probléma az, hogy míg egy szokványos bankhitelt egy adott periódusban, adott határidőre vissza kell fizetnünk, a "szénhitel" esetében jelenleg nincs ilyen korlát; és amíg a "törlesztés" (a vegetáció felhasználja a szén-dioxidot) végbe nem megy, addig a kibocsátás negatívan befolyásolja a klímaváltozást.
A párizsi klímaegyezményben kitűzött cél - a Föld átlaghőmérséklete 2100-ra ne növekedjen 1,5 Celsius-foknál többel az ipari forradalom előtti átlaghoz képest - megköveteli, hogy csak olyan projektek minősüljenek megújulónak, amelyek "szénhitel-törlesztési" periódusa egy évtized vagy még rövidebb. Emellett a számításoknak azt is tükrözniük kell, hogy a biomassza kitermelésével mekkora széntároló-kapacitást használunk fel.
Nem tekinthető megújulónak
Az EASAC Erdők az EU-ban - többes funkció és fenntarthatóság című jelentéséből kiderül, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználása - legyen az áramtermelés, fűtés vagy üzemanyag - rövid időtávon is lehet karbonsemleges vagy a klíma szempontjából pozitív hatású, például ha egy integrált fafeldolgozási láncban a hulladékot és a ritkítás miatt kivágott faanyagot sem hagyják veszendőbe menni. Vagyis sok múlik azon, hogy milyen módszerekkel és milyen célra termeljük ki az erdőt. Például a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítjuk, sőt így kevesebb acélt, cementet, vagyis jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagot használunk fel. A fentiekből az következik, hogy az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről esetre kell elbírálni. A biomassza nem tekinthető ugyanúgy megújulónak , mint a szél- vagy a napenergia.
Már most fennáll az esélye, hogy nem teljesül a célérték
"Komoly a veszélye, hogy lábon lőjük magunkat, ha nem teszünk éles különbséget klímavédelmi szempontból pozitív és negatív hatású erdeibiomassza-felhasználás között. Ahogy az EASAC februári, szén-dioxid-tárolásról szóló jelentése bemutatta, már most fennáll a veszélye, hogy nem teljesítjük a párizsi klímaegyezmény célértékeit. Amennyiben az EU és a tagállamok továbbra is egységesen megújuló energiaforrásként számolnak a biomasszával, úgy az lehet az eredménye, hogy éppen a megújulóenergia-szakpolitika miatt nő meg az Unió szén-dioxid-kibocsátása" - mondta Michael Norton, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója.
Az EASAC arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós klímapolitika külön kezeli az égésből, valamint a talaj- és erdőgazdálkodásból származó üvegházgáz-kibocsátást. Így egy biomasszát importáló tagállam megteheti, hogy emelkedő megújulóenergia-felhasználásról alakítson ki hamis képet - hiszen a biomassza válogatás nélkül karbonsemlegesnek minősül -, és a felelősséget az exportáló tagállamra hárítsa, amelynek a kivágott erdő miatt romló kibocsátási tendenciáról kell beszámolnia.
Forrás: mta.hu
