Győri Péter, aki egyúttal a felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport vezetője, közölte, hogy szakértői becslés szerint egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10 ezren valamilyen hajléktalanszálláson , 4 ezren közterületen alszanak. Közülük 4000 hajléktalan önállóan is képes lenne lakni lakhatási támogatással, 7000 pedig lakhatási és szociális támogatással. Hozzátette, hogy a jelenlegi szociális szállásnyújtás valamilyen formája mintegy 2300 hajléktalan "állapotának" felel meg, 700-an ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátásra szorulnak. Azaz négy hajléktalan közül három lakásban is élhetne - jelentette ki. Megjegyezte, Magyarországon nem 14 ezer ember hajléktalan, hanem egy időpillanatban van ennyi, de egy év alatt sokkal több embert érint a probléma.
Győri Péter azt mondta, hogy a mai megoldás olcsóbb, de nem megfelelő. A jelenlegi hajléktalanellátás mellett megfelelő lakhatási támogatásra, helyi mentális és szociális segítőhálózatra, az alkohol- vagy drogfüggőknek, a pszichiátriai betegeknek rehabilitációs szolgáltatásokra, az értelmileg akadályozott vagy testi fogyatékossággal élőknek támogató szolgáltatásokra, a krízishelyzetbe kerülőknek kríziskezelő központokra lenne szükségük.
A rászorultság és a szükségletek mértékét, módját vizsgáló szociális segítők "diagnózisa" szerint az előbbi megoldások lennének indokoltak még akkor is, ha ez folyamatosan sokkal több embert érintene és nagyobb költségvetési kiadást igényelne - közölte.
Győri Péter elmondta, immár 20. éve készítik el a felmérést, amelynek keretében idén az országban mintegy 9000 hajléktalan embert kérdeztek meg. Az adatok szerint minden ötödik hajléktalan 20 ezer forintnál kevesebb, kétharmaduk 50 ezer forintnál kevesebb pénzből élt idén januárban. Sokak esetében előfordul éhezés: minden negyedik hajléktalan (a fiatalok közül minden harmadik) éhezik. A megkérdezett hajléktalanok 43 százaléka súlyos, krónikus beteg. Minden negyedik hajléktalan - a hajléktalan nők közül minden második - valamilyen lelki, pszichiátriai problémával küzd. A hajléktalanok 39 százalékát egy éven belül kórházban kellett kezelni. A felmérés szerint minden ötödik hajléktalan és minden második hajléktalan helyzetben lévő fiatal állami gondozott volt. Győri Péter közölte, hogy sokkal több hajléktalan él közterületen a vidéki városokban, mint Budapesten.
