A Veronai Egyetem foglalkozásegészségi intézetének kutatásai szerint a következő negatív hatásokkal számolhat, aki éjszakai műszakban dolgozik:
- Zavarok a cirkadián ritmusban , amelyek a pszicho-fiziológiai funkciókat érintik elsősorban: különösen az alvás/ébrenlét ciklus borul fel.
- Befolyás a munkateljesítményre és a hatékonyságra; a nagyobb feszítettség miatt megnő a hibázás és a balesetek kockázata.
- Megnehezül a társas kapcsolatok fenntartása a családban és társadalmi szinten is, ami további feszültségek forrása.
- Romlik az egészség, ami alvási zavarokban , torzuló étkezési szokásokban jelenik meg elsősorban. Hosszú távon emésztőrendszeri betegségek (főleg colitis, gyomorfekély), neuro-pszichikai problémák (krónikus fáradtság, szorongás, depresszió) és esetenként szív- és érrendszeri megbetegedések is (magas vérnyomás, ischaemiás szívproblémák) kialakulhatnak.
Az éjszakai munka jobban károsítja a nők egészségét a női hormonális ciklusok és reproduktív funkciók, valamint az extrafáradtság miatt, amely a családi szerepekből ered. A veronai kutatók szerint minden ötödik éjszakai műszakot vállaló embernek nagyon rövid idő múltán fel kell adnia az állását, mert az őket érő hatásokhoz nem képesek alkalmazkodni, habár az ebből származó zavarok eltérő mértékkel, sebességgel és intenzitással jelennek meg. A stressz az életkor, a személyiségjegyek, az élettani jellemzők és a munkakörülmények, a műszakbeosztás és a szociális körülmények (például a gyermekek száma, az ingázás stb.) függvényében változik, de mindenképpen erőteljes.
- Ha valaki egész éjjel fénycsöves megvilágításban dolgozik, és a műszak közepén komoly étkezést tart, akkor mindenképpen egészségkárosító tevékenységet végez, ami összefügg a magasabb testtömegindex kialakulásával is. Nagyobb kockázatot viselnek a magas triglicerid és LDL-szint kialakulásra is, ami növeli a szívbetegségek esélyét.
- Az állandó éjszakásokat kevés napfény éri, emiatt pedig alacsony lehet a D-vitaminszintjük , ami statisztikusan növeli a mortalitást.
Forrás: UHN
