"Mit tesz hozzá az életemhez, ha megtudom, hány százalékban vagyok kelet-európai, olasz, ír vagy kelet-ázsiai? Ami fontos tudás a családról, rólunk, és amit szerintem tovább kell adnom a gyerekeimnek és az unokáimnak, az nem ezekből a vizsgálatokból fog kiderülni, hanem sokkal inkább a családi hagyományokból és legendáriumokból" - fogalmazott Falus András biológus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének professzora a Magyar Nemzetnek .
Egy amerikai cég azt ígéri április 10-ig futó kampánya keretében, hogy hozzávetőleg 17 ezer forintért kimutatja DNS-ünkből etnikai származásunkat, illetve segít új hozzátartozókat találni. Egy gyors online regisztrációt követően kiküldenek ehhez egy csomagot, amiben a mintavételhez szükséges összes eszközt és leírást megtalálják a vevők. A minta elküldése után négy héten belül meg is érkezik az eredmény.
"Mi mindannyian információs adatbázis vagyunk, a kérdés csak az, ki és mit kezd, mit tehet ezzel az információval" - hívta fel a figyelmet a professzor. Bár az amerikai cég azt állítja, hogy jelentős forrásokat fektet a DNS-adatok és a személyes információk titkosítására, ugyanakkor a genetikai információk továbbadása és felhasználása ma még nem minden esetben szabályozott teljeskörűen.
Tavaly például a 23andMe nevű cég a világ egyik legnagyobb gyógyszergyárával, a GlaxoSmithKline-nal (GSK) kötött együttműködés keretében adott át ilyen adatokat kutatási célra. A GSK 300 millió dollárt fektetett a tesztcégbe, ami jól mutatja, hogy a genetikai vizsgálatok közel sem a lakossági, sokkal inkább a - másodlagos - ipari és üzleti felhasználók révén jelentenek igazán nagy üzletet.
"Nem árt tehát az óvatosság, hiszen valójában fogalmunk sincs arról, mert nem tudjuk ellenőrizni, hogy hogyan, meddig, milyen módon őrzik a rólunk tárolt genetikai információkat azok a cégek, amelyek például egy származási teszttel valójában a teljes genetikai adatállományunkkal kapcsolatos információhoz hozzájutnak" - szögezte le Falus András az interjúban.
