Az újrahasznosítást kidolgozó konzorcium célja az volt, hogy a hazai, elsősorban az ajkai tározók bányászati és vegyipari hulladékaként lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeit kutassák, hasznosítási eljárásokat, technológiákat és eszközöket fejlesszenek - mondta a konferencián Penk Márton, a konzorciumot vezető Martin Metals Kft. ügyvezető igazgatója.
A projekt eredményeként számos eljárást és két termelő technológiát dolgoztak ki, illetve berendezést létesítettek Ajkán és Inotán. A további hasznosíthatóság a gazdaságosságon múlik.
Penk Márton hangsúlyozta, hogy a vörösiszapból jelentős mennyiségű vas-oxidot tudtak kinyerni, de megvizsgálták hőálló cementekhez kevert adalékként is. Leginkább a betongyártás során adalékanyagnak alkalmas, méghozzá előkezelés nélkül, mert a lúgossága nem okoz problémát, miközben javítja a beton szilárdságát, növeli az élettartamát. A cég bele is vágott a vörösiszap betonadalékként hasznosításába, ennek érdekében új betongyártó üzemet építettek Inotán, ahol kidolgozásra kerültek a gyártási technológiák, megtörtént a próbaüzem, megkezdődik a termékgyártás - ismertette.
László Tamás a Golder Associates Zrt. képviseletében elmondta, hogy a vörösiszap nagyon értékes másodnyersanyag-forrás. Ők azt vizsgálták többek között, hogy a különböző hasznosítások milyen környezeti hatásokkal járnak, a karbonlábnyom csökkentésében és a klímasemlegesség elérésében milyen szerepet játszik.
Kiss István közölte, hogy cégük, a Geovol Kft. azt vizsgálta, a vörösiszap kémhatása semlegesíthető-e, végül a különböző próbák közül a szén-dioxiddal érték el a legjobb eredményeket.
Balázs Margit a Bay Zoltán Nonprofit Kft. képviseletében elmondta, hogy bioreaktort építettek és baktériumok segítségével próbáltak vasat, valamint bioszorpció segítségével értékes fémtartalmat (szkandium, vas, alumínium, kálcium, nátrium, titán) próbáltak kinyerni a vörösiszapból.
A Pannon Egyetem különböző ipari hulladékokkal, szennyvíziszappal, zöldhulladékkal és lakossági biológiai hulladékkal keverte a vörösiszapot, és növényeken tesztelték hasznosíthatóságát. Megállapították, hogy a vörösiszap és a komposzt elegye pozitívan hat a növények növekedésére, mert a vörösiszap foszformegkötő képessége jó, így műtrágya helyettesítőként alkalmazható.
A bauxitmaradvány hasznosítását vizsgálták kerámia, beton és kötőanyagok esetében. Téglagyártásnál, cementhabarcs, beton előállításnál és geopolimer kötőanyag esetében alkalmas különböző összetevők kiváltására, illetve habosítva hőszigetelő építőelemként is alkalmazható.
