Ricinus
A ricinus a kutyatejfélék családjába tartozó ricinus nemzetség egyetlen faja. A növény a trópusi Afrikából származik, de ma már hazánkban is gyakran találkozhatunk vele, főleg dísznövényként ültetik. A ricinus rendkívül gyors növekedésű, ami a növény magjában található, igen mérgező fehérjének, a ricinnek köszönhető. A mag elfogyasztása akár halálos kimenetelű is lehet.
A mérgezés tünetei, mint az égő érzés a szájban, a torokban és a gyomorban, a hányinger, a hányás, az erős, véres hasmenés, a hasi görcsök, a homályos látás, a görcsrohamok, a nehézlégzés, a heveny máj- és veseelégtelenség (sárgaság, vérvizelés), a bénulás, vagy akár a halál néhány órával a magok elfogyasztása után jelentkezik. Illetve a mérgezés okozta halál beállhat akár napok múlva is, amelynek oka légzési vagy szívelégtelenség lesz. Gyermekeknél már 1-2 mag is halálos lehet, felnőtteknél ez a mennyiség nagyobb.
Gyilkos csomorika
A gyilkos csomorika az ernyősvirágzatúak rendjébe, ezen belül a zellerfélék családjába tartozó növényfaj. Többnyire vízben álló, évelő növény, amely kisebb-nagyobb tavak partján, nádasokban, magas sásosokban, dagadólápokon nő. A gyilkos csomorika az egyik legmérgezőbb növény a világon: minden része, de főleg kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse tartalmazza az erősen mérgező cikutoxint. A növény elfogyasztása olyan rohamhoz vezethet, amely gyakran halállal végződik.
Csattanó maszlag
A csattanó maszlag a burgonyafélék családjába tartozó növényfaj. Közép-Amerikából származik, de mára szinte az egész világon elterjedt, Magyarországon dísznövényként is tartják. Erősen mérgező növényről van szó, a gyógyászati, illetve a halálos adag között sokszor alig van különbség.
Gyerekek számára akár már 15 szem csattanó maszlag mag elfogyasztása is halálos lehet. De a növény nemcsak mérgező, hanem hallucinogén hatása is van, emiatt - főleg fiatalok - gyakran használják kábítószerként. Hatása többnyire 4-24 óráig tart, öntudatlan, delíriumszerű állapotot okoz, használói pedig sok esetben végül kórházban kötnek ki.
Kaukázusi medvetalp
A kaukázusi medvetalp a zellerfélék családjába sorolt medvetalp növénynemzetségbe tartozik. Eredetileg a Kaukázus vidékén, illetve Közép-Ázsiában őshonos, mára azonban figyelemreméltó szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően szinte egész Európában elterjedt. Magyarországon Zirc, Szombathely, Szarvas, Cuha-völgy, Rostalló, Mátraszentimre és Túristvándi környékén találkozhatunk vele.
Meglehetősen mérgező növény, ami már az emberi bőrrel érintkezve kifejti hatását: növényi anyaga fényérzékennyé teszi a bőrt, ami után égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg, ezek pedig sokszor nehezen gyógyuló hegeket hagynak maguk után. Szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges vakságot okoz.
Közönséges farkasalma
A közönséges farkasalma a farkasalmafélék családjába tartozó farkasalma nemzetség egyetlen Magyarországon őshonos faja. A farkasalma évszázadokon át a népi gyógyászat egyik gyakran használt növénye volt, mára azonban kiderült, hogy súlyos vesekárosító és húgyúti rákot okozó hatása is van. A növény hatóanyaga az Arisztolochia-sav, amelynek bizonyított a rákkeltő hatása.
