Noha az új koronavírust 2019 végén azonosították Vuhanban, azóta már számos mutációja letarolta a világot. Négyet: az alfát (brit), a bétát, (dél-afrikai), a gammát (brazil) és a deltát (indiai B.1.617 és B.1.617.2) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aggodalomra okot adó változatnak minősítette. Másokat, például a kappát, a lambdát vagy az iótát mindössze érdeklődésre számot tartó változatnak. Ezeket a kutatók folyamatosan szemmel tartják, hogy lássák, milyen gyorsan terjednek és globális szinten mekkora veszélyt jelenthetnek, ám nem tartoznak azon variánsok közé, amelyek - legalábbis adott pillanatban - potenciálisan dominánssá válhatnak. Ugyanakkor az aggodalomra okot adó változatokkal együtt ezeket is naprakészen követik, mert tüskefehérjéjükben több mutáció is jelen van, ami miatt ellenállóbbak a szervezet által - természetes fertőzést vagy védőoltás beadását követően - termelt semlegesítő antitestekkel szemben - írja témával foglalkozó cikkében a news-medical.net.
Miért csökken az immunvédelem egyes változatokkal szemben?
Mivel a SARS-CoV-2 tüskefehérje receptorkötő doménje immundomináns, az ezen a helyen létrejövő mutáció azt eredményezi, hogy a vírus képes elkerülni, hogy immunrendszerünk felismerje, és betolakodóként azonosítsa. Ez az oka, hogy egyes variánsokkal szemben kevésbé hatékonyak a - vírus tüskefehérjéje ellen irányuló - használatban lévő vakcinák. Fontos azonban tudni, hogy nem minden mutáció befolyásolja negatívan a védőoltások által kiválott immunválasz hatékonyságát - hangsúlyozzák a szakemberek.
Korábbi kutatások például kimutatták, hogy a LAL242-244 deléció - mutáció, melynek eredményeképpen egy vagy több bázispár kiesik az eredeti DNS szekvenciából -, ami jelen van a béta variánsban, példásul nem befolyásolja a vakcinák által kiváltott semlegesítő antitestek érzékenységét. (Ettől viszont még egyes deléciók növelhetik a vírus fertőzőképességét.)
A rejtélyes lambda variáns
A lambda variánst, amely elsősorban a dél-amerikai országokban, például Chilében, Peruban, és Argentínában terjed, a WHO június 14-én sorolta az érdeklődésre számot tartó változatok közé. A vírus változatait nyomon követő GISAID adatbázis szerint eddig világszerte 26 országban mutatták ki. Chilében, ahol viszonylag magas az átoltottság , mert a lakosság 60 százaléka megkapta legalább az első dózisnyi koronavírus elleni vakcinát, folyamatosan emelkedik az új fertőzöttek száma. Szakemberek szerint ez a lambda variáns terjedésének köszönhető, és annak, hogy képes kikerülni a védőoltással kiváltott immunválaszt - hívja fel rá a figyelmet írásában a news.medical.net.
Egy, a bioRxiv* preprint adattárban közzétett új tanulmányból kiderül, hogy a lambda variáns esetében két kritikus virológiai jellemző ad okoz aggodalomra. Egyik a vírus által kiváltott immunválaszokkal szembeni rezisztencia (az RSYLTPGD246-253N, L452Q és F490S mutációnak köszönhetően), a másik pedig az átviteli sebesség, vagyis a fertőzőképesség fokozódása (a T76I és L452Q mutációnak köszönhetően). E vizsgálat eredményei egyébként összhangban vannak korábbi tanulmányok megállapításaival, többek között, hogy a lambda, a delta és az epszilon változat magasabb fertőzőképessége az L452Q/R mutációnak köszönhető.
