Koronavírus: több embert érinthet a szaglásvesztés, mint gondolnánk

A koronavírus-fertőzést követően több mint egymillió ember hónapokig egyáltalán nem, vagy nem teljesen nyerte vissza a szaglását az Egyesült Államokban egy új tanulmány szerint.

Egy újonnan publikált amerikai tanulmány szerzői saját becsléseik alapján 700 ezer és 1,6 millió közé teszik azoknak a számát, akiknek a koronavírus-fertőzést követően megváltozott, vagy nem tért vissza a szaglásuk, és állapotuk 6 hónap elteltével sem javult - írja a CNN.

Noha a JAMA Otolaryngology-Head & Neck Surgery című szaklapban közzétett kutatás szerzői szerint az illatok és szagok iránti érzéketlenség a legtöbb érintettnél csak időleges, olyanok is vannak, akik soha nem nyerik vissza szaglásukat. Az általuk említett adat azért különösen aggasztó, mert arra utal, hogy a szaglásvesztés újonnan kialakuló közegészségügyi probléma lehet a koronavírus-fertőzésen átesetteknél.

koronavírus fertőzés utáni szaglásvesztés
Egyesek maradéktalanul visszanyerik szaglásukat a koronavírus-fertőzés után, mások nem. Fotó: Getty Images

Egyébként nem ez az egyetlen kutatás, ami ezzel a témával foglalkozik: egy tavalyi tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a covidos betegek több mint 70 százaléka egy hónap elteltével visszanyerheti szaglását , egyeseknél ez a folyamat sokkal lassabb lehet.

Nem mindegy, hogy milyen típusú a szaglásvesztés

John Hayes, a Penn State Mezőgazdasági Tudományok Főiskolájának munkatársa számos kutatást végzett ezen a területen. A COVID-19-en átesett betegeknél jellemzően háromféle hosszútávú szaglási zavart tapasztalt. Vannak, akik teljesen elvesztik a szaglásukat, vagy csökken az érzékelésük. Akad, aki "összekeveri" a szagokat, például virágillat helyett lábszagot érez. Megint mások egyfajta fantom végtag szindrómával küzdenek: olyan szagokat éreznek - például füst-, vagy vegyi anyagok szagát -, amelyek valójában nem is terjednek az adott helyen.

A CNN cikkéhez készült videóban néhány érintett "élőben" is megmutatja, hogyan reagál egyes illatokra. Egyikük elmeséli, hogy imádja a kávét, naponta több csészével is megiszik. De amikor megszagolja a pörkölt kávét, olyan, mintha égett gumi szagát érezné. Egy fiatal férfi pedig szemétszagként aposztrofálja a fokhagyma illatát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) október elején tette közzé a hosszú COVID hivatalos definícióját. Ami azért jelentős előrelépés, mert noha régóta tudható, hogy a koronavírus-fertőzés egyeseknél hosszú távon elhúzódó tüneteket okoz, ennek az állapotnak eddig nem létezett hivatalos meghatározása - számolt be róla a Healthline.

Mivel jár, ha nem érzünk illatokat?

Akik soha nem szembesültek vele, hogy milyen, ha az ember teljesen elveszti a szaglását - és nem csak tompul az érzékelése, mondjuk egy megfázás miatt -, nem tudják, hogy ennek az állapotnak milyen komoly élettani hatásai lehetnek.

Befolyásolja többek között a táplálkozási szokásokat. Mivel a szagok iránti érzéketlenség gyakran együtt jár az ízérzékelés elvesztésével, az érintetteknél - akik nem érzik, nem élvezik az ételek ízét és illatát -, előbb-utóbb étvágytalanság alakulhat ki, ami a bevitt táplálék mennyiségének csökkenéséhez és minőségének romlásához vezethet. Emellett a társas kapcsolatok alakulására is hatással lehet: amennyiben az emberek nem érzékelik például a saját testszagukat, az kellemetlen helyzeteket szülhet - részletezi Hayes.

És ez még nem minden: egy 2014-es tanulmány szerint azok, akik elvesztették a szaglásukat, több mint kétszer nagyobb valószínűséggel esznek romlott ételt, mint azok, akiknek nincs ilyen problémájuk. A szaglás elvesztését korábbi tanulmányok a depresszióval is összefüggésbe hozták.

Még mindig sok a kérdőjel

Noha a mostani tanulmány tovább árnyalja a képet a koronavírus-fertőzés hátramaradó, hosszú távú hatásairól , a kutatók még mindig nem tudták pontosan kideríteni, hogy a COVID-19 miért okozhat egyeséknél szaglásvesztést. Sandeep Robert Datta, a Harvard Medical School neurobiológusa szerint valószínűnek tűnik, hogy orrban lévő támasztósejtekben - amelyek az ingerület vezetéséhez szükséges környezetet biztosítják - zavar keletkezik, és ez okozza a problémát. Ennek mielőbbi feltárása és megértése azonban még várat magára. Pedig fontos lenne, mert ez segíthet a tudósoknak abban, hogyan kiderítsék, hogyan lehet "visszanyerni" a szaglást, ha az egy bizonyos idő elteltével magától nem áll helyre.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Utca emberét kérdeztük, tudja-e mi az anafilaxiás sokk

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26 °C
Minimum: +12 °C

Fátyol- és erőteljes gomolyfelhő-képződésre számíthatunk. Az ország északkeleti felén egyre több helyen pattannak ki záporok, zivatarok. Emellett helyenként a Nyugat-Dunántúlon is előfordulhatnak csapadékgócok. A zivatarokat intenzív csapadék és erős vagy viharos széllökés kísérheti. Zivataroktól függetlenül legfeljebb időszakos szélélénkülés fordulhat elő. A hőmérséklet késő este 15 és 21 fok között valószínű. Fronthatásokra napközben nem kell számítani.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra