Miközben a járványügyi lezárások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy védeni lehessen az embereket a fertőzés terjedésétől, addig párhuzamosan jelentős kihatással vannak egyéb betegségek, illetve betegcsoportok ellátására. Az egyik első olyan tanulmányban, amely ezeket a hatásokat közvetlenül is felmérte, a kutatók kimutatták, hogy a korlátozások számottevő késedelmeket idéztek elő a rosszindulatú daganatos betegségek sebészeti kezelése terén, ennél fogva potenciálisan a rák okozta halálesetek számának növekedéséhez vezettek. Ezen halálesetek ugyanis megelőzhetőek lehettek volna, ha az operációkat időben elvégzik - olvasható a Birminghami Egyetem közleményében .
Az egyetem szakemberei vezette COVIDSurg Collaborative együttműködéshez közel ötezer sebész és aneszteziológus csatlakozott a világ minden részéről. A kezdeményezés keretében 61 ország 466 kórháza 20 ezer rákbetegének adatait elemezték ki a 15 leggyakoribb ráktípusra vonatkoztatva. A vizsgálat egyaránt kiterjedt magas, közepes és alacsony jövedelmű országokra. Magyarországról összesen 45 páciens adatait használták fel. Az így kapott eredményekről a The Lancet Oncology című tudományos folyóiratban számoltak be a kutatók.
Tanulmányuk megállapította, hogy a legszigorúbb járványügyi lezárások során a rákbetegek mintegy egyhetedét, 15 százalékát nem operálták meg az eredetileg tervezett időpontban, átlagosan 5,3 hónapon belül a diagnózistól számítva. A beavatkozások törlése vagy halasztása mögött minden esetben a koronavírus-járványhoz köthető indokok álltak. Ezzel szemben később, a már enyhébb megszorítások időszakában az elmaradt műtétek aránya 0,6 százalékra csökkent vissza.
"Annak érdekében, hogy a jövőben elejét vehessük a járványügyi lezárások káros hatásainak, ellenállóbbá kell tennünk az elektív ellátások rendszerét. Meg kell óvnunk az elektív műtéti ágyakat és operációs helyiségeket, illetve megfelelő forrásokat kell biztosítanunk a műtéti kapacitás fenntartására azokban az időszakokban, amikor nagy terhek nehezednek a kórházakra, legyen szó akár COVID-19-ről, influenzáról vagy más közegészségügyi vészhelyzetről" - hívta fel a figyelmet James Glasbey, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
Magasabb az akár súlyos szövődmények kockázata, ha a műtétet megelőző hat héten belül gyógyult ki a beteg a COVID-19-ből .
