A megbetegedéstől való félelem érezhetően elősegíti azt, hogy az emberek betartsák a koronavírus -járvány megfékezéséhez szükséges óvintézkedéseket - ha tartunk attól, hogy mi is megbetegedhetünk, gyakrabban mosunk kezet , jobban odafigyelünk a távolságtartásra és a helyes maszkviselésre is. Ugyanakkor egy friss kutatás kimutatta: a félelemkeltés nem biztos, hogy jó módja az előírások betartatásának. A félelem ugyanis súlyos károkat okozhat a mentális egészségünknek, ami remek táptalaja lehet a diszkrimináció és az előítéletek kialakulásának - számolt be róla a medicalxpress.com portál . A 8 nyugati, demokratikus országban végzett felmérés alapján a kutatók arra jutottak, hogy az emberek akkor a leginkább együttműködőek, ha tájékozottnak és cselekvőképesnek érzik magukat a vírussal szemben. Vagyis a személyes hatékonyság érzése kulcsfontosságú abban, hogy mennyire tartjuk be a hatóságok által előírt és javasolt óvintézkedéseket.
"Ezek az eredmények azért nagyon fontosak, mert utat mutatnak a pandémia megfékezéséhez anélkül, hogy közben felesleges félelmet keltenénk az emberekben. 2021 tavaszán a legtöbb országot már a koronavírus-járvány harmadik hulláma sújtja, ezért a hatóságok minden eszközt próbálnak bevetni azért, hogy rábírják az embereket az intézkedések maradéktalan betartására, ezek között lehet a fertőzéstől való félelem megerősítése is. A tanulmányunk lehetőséget kínál a politikai döntéshozók számára, hogy alternatív megoldások után nézzenek a járványkezelés során" - nyilatkozta Michael Bang Petersen, a tanulmány egyik szerzője, a dán Aarhus Egyetem politológus professzora.
Egyértelmű utasításokra van szükség
A British Journal of Health Psychology című folyóiratban is közzétett tanulmányból a többi között kiderült, hogy ha az emberek képesnek érzik magukat a krízishelyzet kezelésére, akkor a félelem hatása kevésbé érvényesül. Ez azt jelenti, hogy azok, akik hatékonynak érzik magukat, hajlandóak betartani az óvintézkedéseket, függetlenül attól, hogy mennyire aggódnak saját maguk vagy a családjuk egészsége miatt. Továbbá az is kevésbé játszik szerepet ilyenkor a szabályok követésében, hogy mennyire bíznak meg az ország vezetőiben vagy a polgártársaikban.
"A koronavírus-járvány első hullámában az embereken elhatalmasodott az az érzés, hogy sürgősen kell cselekedni, ezért félretették az egyéni érdekeket és a politikai nézetkülönbségeket annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megfékezzék a járványt" - mondta Michael Bang Petersen, hozzátéve, tavaly tavasszal rendkívül jól működött az a taktika, hogy pontosan megmondták az embereknek, mit kell tenni, ők pedig betartották az irányelveket.
A tanulmány alapjául szolgáló reprezentatív felmérést több mint 26 ezer ember részvételével végezték el Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon. "Az új tanulmány egyedülálló betekintést nyújt az embereknek a járvány első hulláma során tanúsított viselkedésébe, ami hosszú távon is fontos tanulságokkal szolgálhat. A döntéshozók gyakran amiatt aggódnak, hogy bizonyos információk pánikot kelthetnek az emberekben, de az adatok azt mutatják, hogy ettől nem kell tartani. A legjobb, ha a lehető legegyértelműbben tájékoztatják a lakosságot a járvány tényleges kihívásairól, és arról, mit tehetnek az emberek személyesen azért, hogy mihamarabb a pandémia végére érjünk" - tette hozzá a tanulmány szerzője.
A hazai idősotthonokban már 80 százalék körüli az átoltottság, a koronavírus elleni célzott immunizálás hatása pedig már most látványos. Erről a témáról bővebben ide kattintva olvashat korábban megjelent cikkünkben.
