Mint korábban megírtuk , az óraátállítás eltörlését az Európai Bizottság kezdeményezte egy uniós közvélemény-kutatás nyomán, amelyben a megkérdezettek 80 százaléka az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást. A változtatás természetesen nem lép azonnal hatályba, hiszen előbb a tagállami kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Az M1 csatorna műsorában Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója rámutatott ugyanakkor, hogy az óraátállítás sok ember számára komoly problémát okoz, mivel az időjárásra érzékenyek csoportja, tehát a magyar lakosság 78 százaléka nehezen alkalmazkodik hozzá. Azaz egészségügyi szempontból célszerű lenne inkább eltörölni.
A tagállamoknak egyéni joguk, hogy eldöntsék, a nyári vagy a téli időszámítást vezetik-e be tartósan. Gyakorlatilag tehát arról dönthetnek, hogy mely időzónához szeretnének tartozni. Regős Gábor közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa a műsorban elmondta, nagyon sok multinacionális vállalat működik Európában, amelyek összedolgoznak, emiatt az eltérő időszámítás nehezítené a közös munkát.
Egészségügyi és gazdasági érdekek
Az Index.hu cikke szerint bár a közvélemény-kutatás válaszadóinak többsége a nyári időszámítást szeretné állandósítani, tudományos alapon a téli időszámítás tűnik előnyösebbnek. Az időzónák legésszerűbb meghatározásához a világot - 15 hosszúsági fokonként - 24 sávra lehet felosztani. Ez tükrözi a legjobban, hogy a valóságban mikor van dél, illetve mikor kel fel és nyugszik le a nap. Gazdaságilag viszont hasznosabb, ha a szoros kapcsolatban lévő országok azonos időzónához tartoznak, ezért nem is igazodnak minden esetben az említett beosztáshoz.
Mindez azt eredményezi, hogy téli időszámítás esetén az uniós tagállamok túlnyomó többségében legfeljebb 30 perc az eltérés a valódi dél és az órák által mutatott között, nyáron viszont a különbség elérheti a másfél órát is, mi több, Spanyolországban és Franciaországban például a két és fél órát. "A valóságtól pedig nem jó eltérni: éppen ezt kifogásolják az alváskutatók, elvégre az alvás és az ébrenlét ideje, a cirkadián ritmus a természet körülményeihez igazodott, és az éjfél előtt alvással töltött órák duplán számítanak, ezek különösen fontosak" - mondta el a portálnak G. Németh György egyetemi docens, a Budapesti Alvásközpont vezetője.
Egészségügyi szempontból, a természethez való igazodás jegyében akár az UTC+1:30 időzónát is választhatná tehát Magyarország, a megkérdezett szakember ugyanakkor rámutatott, hogy az országok közötti kapcsolatokat, az unión belüli egységet igencsak megzavarná ez a lépés. Hozzátette, akár a keleti blokkhoz (UTC+2) is csatlakozhatunk, amelyhez Románia, Bulgária és Finnország is tartozik, ám gazdasági szempontból hátrányos lehet, ha más időzónában vagyunk, mint a szomszédaink és a németek. Az Index uniós forrásoktól megtudta: az Európai Bizottságnak is az a célkitűzése, hogy az EU területén egységes maradjon az idő.
