„A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban” – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összefoglalójában.
Fokozott ellenőrzést rendeltek el itthon
A 2022-es spanyol járvány felszámolása csaknem egy évig tartott, míg Bulgáriában – a török határhoz közeli részen – 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, amelynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket. Romániában pedig 2025. június 17-én mutatta ki először az állategészségügyi hatóság a juh- és kecskehimlő vírusát a dél-romániai Teleorman megyében. Két gazdaság összesen 702 juhot és 31 kecskét számláló állományának rutinvizsgálata során öt mintából azonosították a vírus jelenlétét.
A juh- és kecskehimlő, valamint a kiskérődzők pestise jelenléte miatt Bulgáriából, Görögországból és Romániából jelenleg tilos élő kiskérődzőket szállítani más tagállamba. Az utóbbi időben tapasztalt újabb kitörések emellett fokozott éberséget követelnek meg a hazai hatóságoktól és állattartóktól is.
Magyarországon nincs jelen a betegség. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében azonban dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését. A Nébih azt kéri az állattartóktól, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot, valamely betegség gyanúja esetén pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.
Ezek a juh- és kecskehimlő tünetei
A juh- és kecskehimlő leginkább Délkelet-Európában, Afrikában és Ázsia egyes területein fordul elő. Az emberre nem jelent veszélyt, a juhoknál és kecskéknél viszont súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet. Tünetei közé sorolják az alábbiakat:
- a himlőre jellemző vörös kiütések,
- láz,
- nyirokcsomók megnagyobbodása,
- savós-nyálkás orrváladék,
- szemhéjduzzanat.
„A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek. A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva” – írta a Nébih. A fertőzésről további részleteket a hatóság egy korábbi összefoglalójában olvashatsz.
