Szívelégtelenség bárkinél előfordulhat, de azok a betegségek, amelyek képesek károsítani a szívet, mindenképpen rizikófaktort jelentenek. Éppen ezért azoknak, akik magas vérnyomással, alvási apnoéval, cukorbetegséggel, szívkoszorúér-betegséggel, szívbillentyűhibával, vérszegénységgel, pajzsmirigy-betegséggel vagy tüdőtágulással küzdenek, mindenképpen fontos gyanúra okot adó tünetek esetén mihamarabb orvoshoz fordulniuk – hívta fel a figyelmet dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Kifejtette, életmódunk szintén tartogathat e tekintetben kockázati tényezőket. Nagyobb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye azoknál, akik dohányoznak, telített zsírsavakban gazdag étrendet követnek, mozgásszegény életmódot folytatnak, túlsúllyal vagy elhízással küzdenek. Az érintettek számára érdemes néhány évente kardiológiai kivizsgáláson részt venni, akár tünet nélkül is. Az alábbi tünetek esetén pedig feltétlenül ajánlott a kardiológiai kontroll:
- fáradtság,
- hirtelen fogyás,
- étvágytalanság,
- folyamatos köhögés,
- szabálytalan szívverés,
- hasi ödéma, bokán és lábon megjelenő ödéma,
- légszomj,
- csökkent fizikai terhelhetőség,
- lefekvéskor mutatkozó nehézlégzés,
- megvastagodott nyaki vénák.
A szívelégtelenség típusai
A szívelégtelenség érintheti a bal és a jobb oldali szívfelet, valamint ismert diasztolés és szisztolés szívelégtelenség is. Lássuk, miben rejlik a különbség ezek között.
Bal oldali szívelégtelenség
Ez a leggyakoribb típus. A szív bal alsó részén található a bal kamra, amely oxigénben gazdag vért pumpál a test többi részébe. Amikor ezt már nem tudja hatékonyan tenni, akkor alakul ki a szívelégtelenség, ami nyilván azt jelenti, hogy nem jut elég vér a szervekhez. Ehelyett a vér a tüdőbe áramlik vissza, ami légszomjat és folyadékfelszaporodást, ödémásodást okoz.
Jobb oldali szívelégtelenség
A jobb kamra felelős azért, hogy vért pumpáljon a tüdőbe, hogy ott oxigént tudjon gyűjteni. Ha azonban nem tudja megfelelően ellátni ezt a feladatot, ismét csak szívelégtelenség alakul ki, ami általában a bal oldali szívelégtelenségből ered. Ugyanis az utóbbi miatt vér halmozódik fel a tüdőben, ami megnehezíti a jobb kamra munkáját, így manifesztálódik a probléma. Ugyanakkor más okok is állhatnak a jelenség mögött, például tüdő- vagy szívbillentyű-betegség. A jobb oldali szívelégtelenség tipikus tünete a lábon, lábfejen, hason mutatkozó ödéma.
Diasztolés szívelégtelenség
A diasztolés diszfunkciónak is nevezett jelenség azért alakul ki, mert a szív izmai merevebbé válnak, mint egészséges esetben. Ez a merevség (amelyet általában szívbetegség okoz) azt jelenti, hogy a szív nem tud olyan könnyen telítődni vérrel, ami a test többi szervéhez irányuló vér áramlását is jelentősen megnehezíti. Ez a típus nőknél gyakoribb.
Szisztolés szívelégtelenség
A szisztolés szívelégtelenség vagy diszfunkció azzal jár, hogy a szív izmai elvesztik az összehúzódásra való képességüket. Az összehúzódás nehézsége pedig a vér pumpálását is elégtelenné teszi. Ez jellemzően a gyenge, megnagyobbodott szívnél fordul elő, és férfiaknál gyakoribb probléma. Mind a szisztolés, mind a diasztolés szívelégtelenség előfordulhat jobb- és bal oldalon is, és időnként mindkét oldalt érintik a problémák.
Így zajlik a kivizsgálás
„Ha valaki a fenti tünetekkel, vagy akár csak enyhébb panaszokkal fordul orvoshoz, és a kikérdezés, a fizikális vizsgálatok során felmerül a szívelégtelenség gyanúja, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárjuk vagy beigazoljuk ezt a diagnózist” – mondta el dr. Sztancsik Ilona. Kifejtette, egyaránt szükség lehet laborvizsgálatokra, mellkasi röntgenre, EKG-ra, szívultrahangra, esetleg hétnapos Holter EKG-ra, terheléses EKG-ra és terheléses szívultrahangra. Ha pedig az eredmények alapján megszületik a szívelégtelenség diagnózisa, meg kell kezdeni a gyógyszerekre és a megfelelő életmódra alapozott kezelést.
