Alapvetően két dologról kell beszélni akkor, ha a járványok és a háborúk kapcsolatát akarjuk vizsgálni - mondta el Jakab Ferenc a Pénzcentrumnak adott interjújában. Mint azt a szakember hangsúlyozta, különbséget kell tennünk aközött, hogy egy fertőző betegség milyen hatást gyakorol a háborúkra és a csatákra, valamit aközött, hogy hogyan befolyásolta egy háború vagy egy csata a fertőző betegségek terjedését.
A történelemben mindkettőre számos példát találhatunk. Jakab Ferenc szerint előfordult, hogy egy fertőző betegség komplett csapatokat tett harcképtelenné, de az sem példa nélküli, hogy a háború befolyásolta a járvány terjedését (gondoljunk csak az 1918-19-es spanyolnáthajárványra; a fertőzés az első világháború alatt ütötte fel a fejét).
Háború és elhúzódó járvány
A virológus rámutatott: bár Európa egyes országaiban a járvány már lecsengő szakaszban van, Ukrajnában még mindig jelentős számú fertőzöttet regisztráltak. Megvan tehát annak az esélye, hogy Ukrajnát nemcsak a háború borzalmai, de egy elhúzódó járvány is sújtja majd. "Az nyilvánvaló, hogy egy háborús helyzetben az emberek nem tudnak odafigyelni az alapvető járványügyi intézkedésekre, hogyan is tudnának, hiszen egy háború a legborzalmasabb dolog, ami csak történhet a világon. Az egyértelmű, hogy a háború sújtotta területeken élők egészségügyi állapota a stresszhelyzetből adódóan is leromlik és az egészségügyi ellátás sem tud a megfelelő módon működni" - magyarázta Jakab Ferenc.
A szakember úgy véli, ezért is fontos menedéket és megfelelő orvosi ellátást biztosítanunk a menekülteknek. Szerinte az, hogy az érkezésük milyen hatással lesz a jelenlegi járványhelyzetre, most nem elsődleges kérdés.
Magyar ötlet inspirálta a lenyelhető mRNS-vakcinát .
