A védekezés azért is fontos, mert Európában több inváziós, idegenhonos szúnyogfaj is megjelent az utóbbi években. Ezek közül a – betegségeket is terjeszteni képes fajok közül – a tigrisszúnyogot, a japán bozótszúnyogot és a koreai szúnyogot Magyarországon is beazonosították már. Mint azt korábban megírtuk , az ELKH Ökológiai Kutatóközpont a lakosság segítségét is kérve indított hajtóvadászatot a közelmúltban a nemkívánatos rovarok feltérképezése érdekében.
A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában működő VNL a spanyol Lokímica Laboratorios magyarországi leányvállalatával, a Lokímica Magyarország Kft.-vel kötött együttműködési megállapodást - írja az egyetem közleménye . A biológiai alapú és zöld szemléletű kártevőmentesítést végző spanyol vállalat a csípőszúnyogokkal, a kullancsokkal, a rágcsálókkal és bármilyen egyéb egészségügyi kártevővel kapcsolatos kutatások területén számít a pécsi virológusok segítéségére. "Az egészségügyi kártevők elleni védekezés nyugati típusú kultúrája megköveteli, hogy kutatás-innovációs háttér legyen mögötte" - fogalmazott a megállapodás kapcsán Kemenesi Gábor, a VNL adjunktusa, hozzátéve, hogy a biológiai védekezés nem valósulhat meg tudományos alapok nélkül.
A pécsi szakemberek jelenleg is terepi gyorsdiagnosztikával segítik a spanyol anyacég munkáját, így a biológiai védekezést a begyűjtött minták gyors fertőzésszűrésével. A kutató szerint a pécsi virológusok elmúlt évtizedben felhalmozott adatállománya kifejezetten értékes abban a célzott védekezésben, amelyet ez a cég képvisel.
A precíziós védekezés kapcsán Kemenesi kifejtette: a biológiai védekezés során nem a szúnyogot magát irtják, hanem csak a lárva bizonyos fejlődési szakaszait szünteti meg a módszer, ezáltal a környezetet is védi. "A már jelenleg is alkalmazott módszerrel annak az útját is megszüntetik, hogy akár vírussal vagy parazitával fertőzött szúnyogok tömegével keljenek ki" - jegyezte meg az szakember.
