Az Aarhusi Egyetemen dolgozó Mikael Skou Andersen szerint a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező apró részecskék erősen szennyezik a levegőt, ami az érintett területen élőknél korai halálozást okozhat. A fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaszorításával csökkenne a légszennyezettség, aminek egészségi és anyagi haszna is lenne - olvasható az eurekalert.org tudományos hírportál cikkében.
A légszennyezettség okozta korai halálozásból eredő költségek kiszámítása azonban bonyolult és más-más becslések születnek. Az eltérő számítási módszerek miatt például a fosszilis tüzelőanyagok használatából eredő levegőszennyezettség a becslések szerint háromszor magasabb az Egyesült Államokban, mint az Európai Unióban.
Az Egyesült Államokban a légszennyezettség csökkentésére irányuló költség-haszon elemzést a megmentett életek számára alapozzák, ahol minden élet 7,4 millió dollárt ér. Európában azonban a várható élettartamban bekövetkező változásra helyezik a hangsúlyt: a légszennyezettséggel összefüggő halálozások többsége a hetven-nyolcvan éves korosztályban következik be, ami azt jelenti, hogy a várható élettartamból elvesztett évek száma mindössze egy-kettő körül mozog, ami alapján jóval kisebb a megbecsült anyagi veszteség.
A pontosabb adatok megállapítása érdekében a dán kutató egy 100 ezer emberre vonatkozó élettartam-táblázatot használva nézte meg, hogy a megnövekedett légszennyezettségnek való kitettség - köbméterenként 10 mikrogrammnyi porrészecske - milyen hatással van az emberek várható élettartamára. Az eredmények szerint egy szennyezett területen élő személy átlagosan 9-11 évet veszít a várható élettartamából, ami jóval több a gyakran hangoztatott 1-2 évnyi veszteségnél.
