Ahol nincs lehetőség hatékony árnyékolásra, hűtésre vagy szellőztetésre, ott a hőmérséklet éjszaka sem csökken 28–30 fok alá, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.
A hőségriadók alatt a legveszélyesebb
„Hőségben nem lehet aludni, legfeljebb egy-egy órát egyhuzamban” – mondta el a Telexnek egy budapesti panel legfelső szintjén élő idős hölgy, aki naponta többször hideg vizes ruhákkal próbálja lehűteni magát. Klímát nem engedhet meg magának, de nincs is hova szerelni, mivel tilos megfúrni a ház homlokzatát.
Ezzel a problémával persze nincs egyedül: becslések szerint hazánkban jelenleg több százezer lakásban nincs se légkondicionáló, se hatékony árnyékolás vagy szigetelés. Ezek közé tartozik sok panel- és téglaépület, vidéki vályogház és Kádár-kocka, ahol nyáron akár 35-40 fok is lehet a lakásban.
A Levegő Munkacsoport és a WWF Magyarország által végzett mérések is megerősítik, hogy azokban az otthonokban, ahol nincs lehetőség árnyékolásra vagy szellőztetésre, a beltéri hőmérséklet az éjszakai órákban sem csökken 28–30 fok alá, míg a napi átlaghőmérséklet meghaladja az egészségügyi határértékként kezelt 26 fokot. Nem meglepő, hogy a hőguta, a kiszáradás, a kimerültség, valamint a szív- és érrendszeri problémák fokozódása az elmúlt években már a magyar egészségügyi rendszert is egyre inkább terheli a hőségriadók alatt.
