Európa legkövérebb nemzete a magyar

Az OECD 2016-os felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos.

Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen életkortól függően gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé - írja az Uniomedia.com értesüléseire hivatkozva a Medicalonline .

Az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul
Az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul

Mikor dől el, hogy elhízunk-e? Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.

A hagyományos álláspont szerint az elhízást elsősorban a bevitt és a felhasznált energia közötti egyensúly megbomlása okozza. A legújabb kutatások azonban arra mutattak rá, hogy a jelenség jóval komplexebb megközelítést igényel. Nemcsak a felnőttkori életmód és a diéta, de már a szülők életmódja, a kismama táplálkozása is döntő szerepet játszik a későbbi túlsúly kialakulásában.

A magzati kor, a csecsemőkor, a kisiskolás (5-7 év) és a kamaszkor azok az életszakaszok, amelyek eldöntik a felnőttkori túlsúlyra való hajlamot. Ezekben az életkorokban zajlik le az úgynevezett metabolikus imprinting, vagyis ekkor véssük be azokat a mintákat, amelyek meghatározzák felnőttkori anyagcserefolyamatainkat. A gyermek fogantatásától számított első 1000 nap , vagyis az első két életév - a kutatások szerint - alapvetően határozza meg a hajlamot a fiatal- és felnőttkori elhízásra.

A fogantatáskori túlsúly, illetve a terhesség alatti túlzott súlygyarapodás 5-6-szorosára növeli a gyermek elhízásának esélyét. A túlsúllyal születő csecsemők nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is kövérek. A felmérések azt is megmutatták, hogy a túlsúly kockázata annál kisebb, minél tovább táplálták a gyermeket kizárólag anyatejjel. A legújabb kutatások szerint az elhízott anyukák anyatejének összetétele is előnytelenül alakul. Anyatej hiányában ugyanakkor az alacsony fehérjetartalmú tápszer csökkentheti a későbbi elhízás kockázatát.

"Az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a csecsemők számára" - hangsúlyozta dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika professzora. "Az anyatej fehérjetartalma ugyanis a legmegfelelőbb formában és mennyiségben alkalmazkodik a csecsemő változó szükségletéhez. Ha a szoptatás valamilyen ok miatt nem megoldható, a szülőknek javasolt olyan tápszert választaniuk, amely az anyatejhez hasonló minőségben és a legalacsonyabb mennyiségben tartalmazza a fehérjét, hatékonyan hozzájárulva ezzel a gyermekkori elhízás megelőzéséhez."

A legfrissebb kutatások érdekessége az is, hogy összefüggést találtak a gyermekkori alvászavarok és az elhízás, az inzulinrezisztencia, sőt a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások kialakulása között, noha ennek konkrét okát még nem találták meg. Gyermekkorban (6 éves kor körül) tovább folytatódik a bevésődés: akik ekkor elhíznak - vagy továbbra is túlsúlyosak maradnak -, felnőttkorban nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd magas testömegindexszel , túlzott mennyiségű zsírszövettel és széles derékkal.

A kamaszkor a táplálkozás szempontjából rendkívül érzékeny életszakasz, hiszen ekkor gyorsul fel a növekedés és ezzel az energiabevitel. Hogy a pubertáskor milyen életkorban jön el, fontos tényező, a felmérések szerint ugyanis a korai serdülés szintén hozzájárulhat a felnőttkori túlsúly kialakulásához.

Az újabb kutatások fényében az orvosoknak és a dietetikusoknak a jövőben az eddigieknél átfogóbb helyzetképre, a csecsemő- és gyermekkori táplálkozás és életmód ismeretére is szükségük lesz, hogy a járványként terjedő elhízás megfékezésére hathatós megoldást tudjanak ajánlani - nemcsak a túlsúllyal küszködőknek, hanem már a babát váró szülőknek is.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +9 °C
Minimum: +3 °C

Nagyrészt felhős idő várható, majd délután északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, de ott is legfeljebb néhány órára süthet ki a nap. Csapadékrendszer képződik, erősödik meg felettünk, amely leginkább az ország délkeleti felét érintheti, és késő estére hagyja el kelet felé az országot. A déli, délkeleti szél az Észak-Dunántúlon és a délkeleti tájakon élénkül meg időnként.A legmagasabb nappali hőmérséklet jórészt 6 és 12 fok között valószínű, ennél hidegebb az Északi-középhegységben lehet. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!