A nemzetközi akciót Magyarországon az Europol és az Interpol irányításával a vámhivatal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT) együttműködve, valamint a magánszektor támogatásával végezte 2017 decembere és 2018 márciusa között.
Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az akcióban a Nébih 16 esetet tárt fel, és ennek nyomán a hivatal több mint 71 tonna terméket vont ki a forgalomból, a bírságok összege pedig meghaladta a 28 millió forintot. A termékek döntő része húskészítmény, tőkehús volt, de intézkedni kellett idegen cukortartalom és nyomon követési hiányosság miatt is, közel 30 tonna hamisított méz lefoglalásával - tette hozzá.
Megjegyezte, a világon évente 55 milliárd dollárra becsülik az élelmiszerhamisítási kárt, a hamisítás az unió felmérése szerint a kábítószer után a második legnagyobb üzlet. Leopold Róbert elmondta, hogy a nemzetközi műveletben a világ 65 országa vesz részt. A szóvivő rámutatott arra is, hogy az olcsó vagy bizonytalan eredetű élelmiszerek vásárlása és fogyasztása egészségkárosító kockázattal járhat, ugyanakkor gazdasági károkat is okoz, mivel a piac legális szereplői a hamisítókkal szemben versenyhátrányba kerülnek.
A hamisítók a magyar vásárlók árérzékenységére építenek, ezért abban az esetben, ha gyanúsan olcsó a termék vagy szemmel láthatóan ismeretlen eredetű, a szóvivő azt javasolja, hogy a fogyasztók ne vegyék meg. A sajtótájékoztatón Németh Mónika, a HENT titkára elmondta, hogy az Európai Unió (EU) Szellemi Tulajdon Hivatalának korábbi felmérése szerint a hamisított áruk miatt 48 milliárd euró kiesése van az uniónak, amely az értékesítésből származó bevétel 7,4 százaléka. A jelentésből az is kiderült, hogy Magyarországon a kiesés évente 230 milliárd forint, ami az értékesítés 12 százalékát teszi ki, de a hamisításnak tudható be 11 ezer magyar munkahely megszűnése is.
Kitért arra is, hogy a HENT és a Tárki tavalyi felmérése szerint a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek csaknem kétharmadát a piacon, közel negyedét pedig az utcán szerezték be a magyar fogyasztók 2017-ben. A válaszadók 85 százaléka vélte úgy, hogy akkor sem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, ha lényegesen olcsóbb lenne. Bár a vásárlók döntő többsége elutasítja a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását, a kutatásból az is kiderült, hogy jelentős arányban vannak azok, akiket már egy kis árkülönbség is befolyásol - tette hozzá.
