Az emberi szervezet érhálózata
A keringési szervrendszer elsődleges feladata a légzési gázok és a tápanyagok eljuttatása a sejtekhez, illetve a feleslegessé vált anyagok elszállítása. Ennek érdekében a vért szállító erek egész testünket behálózzák. Az emberi szervezet vérellátását többféle értípus biztosítja. A szívből kilépő főeret aortának nevezzük, amely nagyon hamar artériákra ágazik. Az artériáknak több elnevezése is ismert: ütőér, verőér. Közös jellemzőjük, hogy mindig a szívtől távolodó vért szállítanak, a jobb kamrából kilépő a tüdőbe (tüdőartéria), a bal kamrából kilépő a testbe (testartéria). Az ütőerek egyre kisebb átmérőjű erekre oszlanak. A legkisebb átmérőjű erek neve hajszálerek vagy kapillárisok. Ezek fala annyira vékony, hogy azon keresztül megvalósulhat a testfolyadék (vér) és a sejtek közötti gáz- és anyagcsere. A sejtektől a szív felé induló erek a vénakapillárisok vagy visszerek, amelyek egyre nagyobb keresztmetszetű gyűjtőerekbe, más néven vénákba torkollanak. A vénák a jobb, illetve bal pitvarba érkeznek. A testartéria értelemszerűen oxigéndús, míg a testfővéna széndioxidban dúsabb vért szállít. Egyes becslések szerint az emberi érhálózat hossza megközelíti a százezer kilométert.
A vérzések csoportosítása
A vérzések csoportosítása több szempont alapján lehetséges. Beszélhetünk külső és belső vérzésről, előbbi esetben a testfolyadék közvetlenül a külvilágba távozik, utóbbinál a testüregben marad. A sérült értípus függvényében beszélhetünk artériás (ütőeres), vénás (gyűjtőeres) és hajszáleres vérzésről.
|
Artériás vérzés jellemzői
Az artériás vérzés élénkpiros színű, a vér a szív működésének megfelelő ütemben, spriccelve (pulzálva) távozik a sérülésből. Az ütőér fala vastag, hiszen a vénás rendszerhez képest jóval nagyobb nyomást kell bírnia, ennek köszönhetően akár kisebb sebzés esetén is nagy erejű lehet a vérzés és a végleges vérveszteség. Ennek eredményeképpen eleinte pulzusszám emelkedés, majd csökkenés következik be, a beteg rövid idő alatt sokkos állapotba kerülhet.
Az ember átlagos vérmennyisége 5 liter. Az alábbi táblázat a vérveszteség élettani hatásait szemlélteti.
Lehet, hogy demiszexuális vagy? Derítsd ki! – kvíz
Artériás vérzés ellátása
Az elsősegélynyújtás alapelvének megfelelően kötszer vagy egyéb segédeszköz híján is azonnal meg kell kezdenünk a vérzés csillapítását. Ha más nincs, puszta kézzel kell csillapítanunk a vérzést, amíg végleg el nem tudjuk látni.
Első és általában mindig megtehető, eszközt sem igénylő lépésként a sérültet nyugalomba helyezzük, illetve a sérült testrészt a szív síkja fölé emeljük, csökkentve a nyomást. Ezt követően a megfelelő artériás nyomáspont elnyomásával szűkítjük az ér keresztmetszetét, ezáltal a vérzés intenzitását. Artériás nyomáspont olyan helyeken használható, ahol az ér felszínesen fut és közvetlenül kemény alapra, csonthoz nyomható. Testünkön számos artériás nyomópont ismert, ezek közül a négy legfontosabbat emeljük ki. A fej artériás vérzése esetén a vérzéssel azonos oldalon, a halántékon kitapintható eret nyomjuk el. Nyaki ütőeres vérzésnél a nyaki ütőeret nyomjuk el. A nyaki ütőér (arteria carotis) a gége és a fejbiccentő izom közt található, a kettő közötti árokban. Felső végtag vérzése esetén a felkar belső oldalán, a hajlító izom alatt futó árokban lévő eret (arteria brachialis) nyomjuk a felkarcsonthoz.
Alsó végtag vérzése esetén a lágyékhajlatban található combütőeret (arteria femoralis) nyomjuk ököllel a medencecsont irányába.
Az eddigi ellátáshoz, mint látjuk nincs szükség eszközre, így egyrészt időt nyerhetünk, hogy oda kerülhessen a szükséges kötszer, másrészt csökkentjük az elvesztett vér mennyiségét. Most következik az ún. nyomókötés felhelyezése. Ezt a kötéstípust használjuk erős vénás vérzések ellátásakor is. A beavatkozás hatékonysága érdekében a fertőtlenítés akár mellőzhető. A kötözéshez steril mull-lapra és mullpólyára van szükségünk. A sebbe helyezzünk összegyúrt gézgombócot, fedjük mull-lappal, majd körkörös mozdulatokkal, a pólyatekerccsel rögzítsük. A nyomás kialakításához keményre gyűrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk a seb fölé, s ezt szorosan, körkörösen és nyolcas alakban rögzítjük a mullpólyával. Fontos, hogy átvérzés esetén a kötést ne távolítsuk el, az eredeti kötözésre helyezzünk újabbat.
Amit ne tegyünk artériás vérzés ellátásakor:
- Mindig ügyeljünk saját testi épségünkre, használjunk gumikesztyűt!
- Soha ne lógassuk a sérült testrészt, mert ez fokozza a vérzést!
- TILOS a vérző testrészt elszorítani a vérzés felett!
- Vízzel lehetőleg ne érintkezzen a sebzés, mert a víz csökkenti a véralvadás sebességét.
- Az átvérzett kötést soha ne cseréljük le, mindig arra helyezzünk újabb kötést!
- Folyamatosan kommunikáljunk a sérülttel, nyugtassuk meg, figyeljük a sokk jeleit!
Belső vérzés
A belső vérzés önmagában két komoly problémát is felvet. Egyrészt csak nehezen "diagnosztizálható", másrészt a vérzéscsillapításra nincs közvetlen lehetőségünk. Olyan baleseti sérültnél, akinek hasa, mellkasa sérült és állapota romlik mindig gondolnunk kell a belső vérzés lehetőségére, így keressük annak jeleit. A beteg kikérdezésekor már kiderülhet, hogy megütötte-e hasát, mellkasát, érez-e ott fájdalmat. Belső vérzésre utal a sérült terület érzékenysége és fájdalma mellett a kivérzéses sokk jeleinek megjelenése. Abban az esetben, ha belső vérzésre gyanakodunk, alkalmazzunk sokkfektetést. A sérültet fektessük hanyatt, lábait emeljük fel.
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet:
Erős vérzés esetén mindig keresni kell a kivérzésnek, a sokknak a jeleit. A sérültet a vérzés csillapításával egyidejűleg nyugalomba kell helyezni, a legenyhébb jellemző panasz esetén is azonnal le kell fektetni. Ilyen jellemző tünet lehet a szédülés, gyengeség, sápadtság, szomjúságérzés, szapora könnyen elnyomható pulzus.
A beteg vérnyomását, pulzusát, légzését ellenőrizni kell, szükség esetén többször is. Nagyobb vérvesztés esetén infúzió adásával meg kell kezdeni a folyadékpótlást. Az ütőeres vérzést általában mély vagy nagykiterjedésű seb okozza. Ilyen esetben a vérzés a legszembeötlőbb, de meg kell vizsgálni a testrészt. Fontos, hogy ideg-, ínsérülésre utaló jeleket észlelünk-e, tekintettel arra, hogy akár maradandó sérülés is kialakulhat ezen károsodások miatt. Az ütőeres vérzés mindig kórházi ellátást igényel.
Legjobban: