A munkanélküliek körében kétszer magasabb a korai halálozás valószínűsége, mint a munkaviszonyban lévőknél - derült ki egy friss tanulmányból, amelyet a Max Planck kutatóintézeti hálózat népességtudományi intézete (MPIDR) készített.
A fizetés is sokat számít
Azonban nemcsak az számít, hogy van-e valakinek munkája, hanem a fizetés nagysága is. Ezt jelzi, hogy a munkavállalók legrosszabbul kereső 20 százalékánál 150 százalékkal nagyobb az elhalálozás kockázata, mint legtöbb pénzt kereső 20 százaléknál. A képzettségi szint viszont kevésbé fontos ebből a szempontból. Az iskolázatlanok és a legalacsonyabb végzettségűek körében csupán nagyjából 30 százalékkal magasabb a halálozás kockázata, mint a legmagasabb végzettségűeknél.
A lakhely is fontos?
De vajon mekkora szerepe van annak, hogy valaki Németország nyugati részén, vagy keleten, az egykori NDK területén él-e? A kutatók azt látták, hogy ez önmagában nem meghatározó. Igaz, hogy a keleti tartományokban élő férfiak körében nagyjából 25 százalékkal magasabb a halálozás kockázata, mint az ország nyugati részén élőknél, ám a munkanélküliség, a jövedelem, a képzettségi szint és az állampolgárság hatásának kiszűrésével eltűnik ez az eltérés. A magasabb halálozási valószínűség így inkább annak tulajdonítható, hogy keleten magasabb a munkanélküliek, a kevésbé képzettek és az alacsony fizetésűek aránya. Egyéb regionális tényezők, például az egészségügyi infrastruktúrában megfigyelhető különbségek hatása elhanyagolható.
Az úgynevezett szocioökonómiai státusznak - mindenekelőtt a jövedelemnek, a munkaviszony meglétének és a képzettségnek - a túlélésre gyakorolt rendkívüli hatását jól mutatják a keleti tartományokban élő , illetve legalacsonyabb jövedelemmel és képzettséggel rendelkező férfiakra vonatkozó adatok. Ebben a csoportban ugyanis több mint nyolcszor nagyobb az elhalálozás életkortól független kockázata, mint a németországi lakosság legmagasabb jövedelmű és képzettségű rétegében.
Az "egészséges migráns hatás"
A kutatók szerint adataik megerősítik az úgynevezett egészséges migráns hatás (healthy migrant effect) létezését. A szocioökonómiai és egyéb változók súlyozása után ugyanis azt látták, hogy a Németországban élő munkaképes korú nem német állampolgárok körében feleakkora a halálozási valószínűség, mint a német állampolgárok körében. Ugyanakkor az adatokból az is kitűnik, hogy a nem német állampolgárok a németekhez képest jóval nagyobb valószínűséggel kerülnek alacsony fizetéssel járó munkakörbe.
Ezek az eredmények csak Németországra vonatkoznak, azonban egybevágnak hasonló svédországi kutatások eredményeivel.
