Darázscsípés: kire jelent veszélyt?

Ahogy jön a jó idő, nemcsak mi, emberek töltünk egyre több időt a szabadban, de a különböző rovarok is elszaporodhatnak. A darazsak, illetve a méhek csípése azonban nem mindenkinél jelent csak gyorsan múló kellemetlenséget.

A darazsak néhány centiméter hosszú, sárga-fekete csíkozású, karcsú testű rovarok. Kolóniákban élnek, általában több ezer egyed alkot egy családot. A fészküket eldugott, sötét helyeken építik fel a legszívesebben, például fák odvaiban vagy a föld üregeiben, de egyáltalán nem ritka, hogy keveset látogatott épületekben vagy padlásokon telepszenek meg.
Igen agresszívak, az emberre is rátámadnak, ha veszélyeztetve érzik magukat, így hadonászással, csapkodással biztosan nem fogjuk tudni elűzni őket. A darazsak szívesen fogyasztanak gyümölcsöket, igen jellemző, hogy a nyári befőzések vagy éppen dinnyézések idején jelennek meg nagy számban.

A laikus számára a méhek és a darazsak megkülönböztetése nehézkes lehet, és emiatt persze a rájuk adott reakcióink is különböznek - amivel bizonyos esetekben csak még tovább fokozhatjuk a darázscsípés esélyét. A méhek inkább barnás árnyalatúak, az egész testüket "szőr" borítja, az alakjuk pedig köpcösebb. A darazsak ezzel szemben fekete-sárga csíkozásúak, a testük felülete sima, az alakja pedig karcsú. A méhek csípéskor elveszítik a fullánkjukat, így a méregmirigyük is kiszakad, ez pedig az állat pusztulásával jár együtt. A darazsak ezzel szemben többször is képesek csípni.



A darázscsípés tulajdonképpen az a folyamat, melynek során az állat a fullánkjával a bőrbe, illetve az alá szúr, és azon keresztül méreganyagot juttat az áldozat szervezetébe. A méreganyag a kötőszövetekbe is bejuthat és ott gyulladást okoz.

A gyulladás a legtöbb ember számára csak kellemetlenséggel, viszketéssel (ez akár az egész testre kiterjedhet), bőrpírrel, a csípés helyének kipirosodásával és feldagadásával jár együtt, de ezek a tünetek néhány napon belül elmúlnak, és csak helyi kezelést, például a viszketés enyhítését igénylik.

A darázscsípés nem mindenkire veszélytelen

A darázscsípés nem mindenkire veszélytelen


A darázscsípés allergia, anafilaxis tünetei

A darázscsípés azonban súlyosabb reakcióval is együtt járhat, különösen ha nem egyszer csípik meg a rovarok az áldozatukat (és erre nagy az esély, egyrészt azért, mert a darazsak kolóniákban élnek, másrészt mert a darazsak szúrás után nem veszítik el a fullánkjukat), vagy ha az áldozat allergiás a darázs mérgében található valamelyik vegyületre. Többszörös csípés vagy rosszullét, légzési nehézségek, ájulás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!

A darázscsípésre adott allergiás reakció tünetei lehetnek a szapora pulzus, az alacsony vérnyomás, a rosszullét, émelygés, szédülés vagy ájulás, a légzési nehézségek, zihálás, köhögés vagy az idegentest-érzés a torokban, a kipirult bőr vagy a testszerte megjelenő csalánkiütések, a száj, a nyelv, a fülek, a szemhéj feldagadása, a halálfélelem, a zavarodottság vagy a bénultság. Ez az extrém súlyosságú allergiás reakció az anafilaxia, mely életveszélyes állapot és azonnal orvosi beavatkozást igényel!
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+26, +31 °C
Minimum:
+14, +19 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a Dunántúlon erősen felhős, másutt gyengén felhős idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag