- A 2-es típusú cukorbetegség akár évekig is fennállhat úgy, hogy nem okoz feltűnő panaszokat.
- A fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, a fáradtság vagy a lassan gyógyuló sebek korai figyelmeztető jelek lehetnek.
- A korai diagnózis és a megfelelő kezelés csökkentheti a diabétesz hosszú távú szövődményeinek kockázatát.
A 2-es típusú cukorbetegség egy anyagcsere-betegség, amely során a szervezet nem tudja megfelelően hasznosítani az inzulint, ezért a vércukorszint tartósan megemelkedhet. A 2-es típusú cukorbetegség alattomosan is kialakulhat, hiszen akár évekig fennállhat úgy, hogy nem okoz feltűnő panaszokat. A kismarosi Málnalevél Patika gyógyszerészei szerint éppen ezért nem érdemes megvárni a tünetek megjelenését: akiknél fokozott a kockázat, azoknak panaszmentesen is érdemes részt venniük a javasolt szűrővizsgálatokon.
Kiknél nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kockázata?
A 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét több tényező is növelheti. Ide tartozik a családi halmozódás, a túlsúly – különösen a hasi elhízás –, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is. Emellett nagyobb lehet a kockázat azoknál is, akiknél korábban emelkedett vércukorszintet mértek, szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, illetve akiknél előfordult már terhességi cukorbetegség vagy poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS, korábbi nevén PCOS). Az életkor előrehaladtával szintén nőhet a diabétesz kockázata.
A cukorbetegség 7 leggyakoribb figyelmeztető jele
Bár a cukorbetegség sokáig tünetmentes maradhat, bizonyos figyelmeztető jelek azért felvethetik a gyanút. A gyógyszerészek szerint a leggyakoribb panaszok közé az alábbiak tartoznak:
- fokozott szomjúság
- gyakori – akár éjszakai – vizeletürítés
- tartós fáradtság
- homályos látás
- nem szándékos fogyás
- lassabban gyógyuló sebek
- visszatérő fertőzések
Miért fontos a korai felismerés és a szűrővizsgálat?
Ha valakinél több kockázati tényező is fennáll, vagy a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, érdemes háziorvoshoz fordulnia. A kockázatok felmérése után az orvos dönthet arról, milyen vérvizsgálatok szükségesek a diagnózis tisztázásához.
Bár egy alkalmi vagy otthon végzett vércukormérés hasznos jelzés lehet, önmagában nem alkalmas a cukorbetegség biztos megállapítására vagy kizárására. A korai felismerés lényege nem az öndiagnózis, hanem az, hogy időben kérjünk szakszerű segítséget, hiszen a megfelelő kezelés és életmódbeli változtatások jelentősen csökkenthetik a későbbi szövődmények kockázatát.