"Az ilyen szerek nélkül nem lenne mit ennünk"

Magyarországon évente mintegy kétezer terméket vizsgál meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal: 2015-ben a minták 40, 2016-ban 46 százaléka volt mentes a növényvédő szerek maradványaitól - mondta el az InfoRádiónak Jordán László, a Nébih elnökhelyettese. Hozzátette ugyanakkor, hogy a technológiai határérték nagyságrendekkel kisebb, mint az egészségügyi határérték.

Simon Gergely, a Greenpeace kelet-közép-európai vegyianyag-szakértője viszont rámutatott, hogy a határértékek sem jelentenek minden esetben garanciát a biztonságra. Mint kifejtette, a határértékek csak egy-egy adott anyagra vonatkoznak, arra viszont nem terjednek ki a vizsgálatok, hogy a különböző szerek maradványai együttesen milyen hatást fejtenek ki. Véleménye szerint ezek felerősíthetik egymást, márpedig egy kutatás szerint minden harmadik termék többfajta anyagot tartalmaz. "A szerek főleg a magzatokat, a terhes nőket és a kisgyerekeket károsítják" - hívta fel a figyelmet a szakértő.

"Az ilyen szerek nélkül nem lenne mit ennünk" - hangsúlyozta Tarczali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, hozzátéve, hogy ezek nélkül a mezőgazdaság egyszerűen nem lenne képes elegendő növényi terméket előállítani. Kiemelte, hogy a peszticidek használatának biztonságos gyakorlata van, az előírások betartása esetén pedig a hatóanyagok maradéka nem éri el az egészségre káros szintet. A kamara vezetője szerint az iparilag előállított élelmiszerekben található ízfokozók, adalékanyagok és állományjavító anyagok sokkal veszélyesebbek.

Hilal Elver, az ENSZ különmegbízottja szerint csupán mítosz, hogy létfontosságúak lennének a növényvédő szerek a szükséges élelmiszer-mennyiség előállításához. Részletek itt.

Ez is érdekelheti

Egészség és gasztronómia

Rengeteg a szennyezett tojás ezekben a térségekben

Parkinson-kór

Parkinson-kórt okozhat ez a gyakran használt szer

szennyezett élelmiszer

Jobban jársz, ha ezekből csak bio változatot eszel

termékteszt

Rákkeltő szennyezőanyagok lehetnek a lencsében

Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy nincs szükség szintetikus növényvédő szerekre és műtrágyára. Bár a terméshozam az ökológiai mezőgazdasági módszerek alkalmazása mellett ötödével kevesebb, a minőségi tömegtermelés így is megvalósítható. Mindemellett Magyarországon a mezőgazdasági területek alig 4-5 százalékán használnak biológiai alapú növényvédő szereket, miközben Ausztriában ugyanez az arány eléri a 20 százalékot.