Az agy mechanikai védelme
A sérülésekre és a külső behatásokra igen érzékeny központi idegrendszer - melynek része a gerincvelő és az agy - a mindennapos fizikai hatásokkal szemben hatékony védelemmel rendelkezik. A zárt, csontos koponyán belül az agy az úgynevezett agyfolyadékban lebeg, így minden irányból vékony folyadékréteg veszi körül. A fizika törvényei alapján a koponyát érő ütés energiája az agy teljes felületén oszlik el, kevésbé károsítva így az idegsejteket. Ezen kívül az agyat borító agyhártyák is bizonyos fokú mechanikai védelmet nyújtanak. Az agy leggyakrabban az ütés helyén vagy azzal szemközti területen sérül meg. Ha ez a mechanikai védelem nem lenne, akkor például a közönséges kocogás vagy a tánc közben elszenvedett rázkódás is súlyos sérüléseket okozhatna.
Az agyrázkódás tünetei
A koponyát érő ütés leggyakrabban agyrázkódást okoz. A kórkép az agy működési zavarát idézi elő, annak látható szerkezeti változása nélkül.
Az agyrázkódás mindig eszméletvesztéssel jár, a sérült nem emlékszik a baleset bekövetkezte utáni néhány percre vagy másodpercre: emlékezetkiesés, amnézia következik be. Komolyabb esetben az is előfordulhat, hogy a beteg a sérülést közvetlenül megelőző pillanatokra sem tud visszaemlékezni. A következményes vegetatív tünetek, a fejfájás, a szédülés, hányinger vagy hányás változó intenzitásúak, elmúlhatnak majd újra jelentkezhetnek. A sérült aluszékonnyá, fáradttá és levertté válik. A környezetét nagyon megriaszthatja, ha a beteg zavart lesz, elveszti a térben és időben való tájékozódó-képességét, és esetleg egyszerű kérdésekre sem tud helyes választ adni, például hogy hol van éppen, és milyen nap van.
A tünetek megjelenéséért nem csak az agyállományt közvetlenül ért erőhatás, hanem a sérülés következtében kialakuló agyvizenyő is okolható. A betegség kezelése viszonylag egyszerű. A sérült számára lehetőség szerint teljes nyugalmat kell biztosítani, minél több fekvéssel, alvással.
Már az elsősegélynyújtáskor meg kell ezt a nyugalmat adni a sérültnek: le kell fektetni. Ha eszméletlen, stabil oldalfekvésről kell gondoskodni. Az agyrázkódást szenvedett beteg gyakran hány, ezért szükséges a légzés és a keringés megfigyelése, a szabad légutak biztosítása is.
Az esetek jelentős részében a tünetek néhány órán, egy-két napon belül teljesen megszűnnek. A fejfájás az, ami a legtovább gyötri a beteget, ez akár hetekig is fennmaradhat. Kórházi körülmények között a sérültek a fájdalomcsillapítók mellett általában az agy duzzadását csökkentő gyógyszereket, vízhajtókat is kapnak.
Agyrázkódás után
Olykor az úgynevezett agyrázkódás utáni tünetegyüttes alakul ki, amelynek az a lényege, hogy a beteg nem tud megfelelőképpen koncentrálni, figyelmetlen, feledékeny lesz, esetleg szorong. Ezek a tünetek hetekig is eltarthatnak, ami a sérültnek munkahelyi, iskola problémákat okozhat.
Ennél azonban lényegesen veszélyesebb állapot az, ha az agyrázkódás tünetei az első néhány óra vagy nap után nem javulnak, hanem egyre súlyosabbá válnak. Fokozódik a beteg fejfájása, a zavartsága mélyül, nehezen ébreszthető vagy akár ébreszthetetlen lesz. Ez mindig arra hívja fel a figyelmet, hogy a központi idegrendszer sérülése súlyosabb egy egyszerű agyrázkódásnál. Ilyenkor azonnali orvosi segítségre van szükség. Egyébként is helyes, ha minden fejsérülést követően orvos látja a beteget és határozza meg a nélkülözhetetlen vizsgálatokat, dönt a kórházi megfigyelés szükségességéről. A betegek általában baleseti vagy általános sebészeti osztályon, esetleg ideggyógyászaton kerülnek elhelyezésre. Noha az agyrázkódás nem jár mindig a csontos koponya sérülésével, ennek eldöntésében a koponya röntgenvizsgálata segíthet. Az agyállomány sérülésének diagnózisát a koponya komputer-tomográfiás vizsgálata biztosítja, ezzel megállapítható a sérülés pontos helye, kiterjedése, esetleg annak jellege. Fontos tehát tudni, hogy ha a beteg állapota romlik, azonnal ismét orvoshoz kell fordulni.
Forrás: dr. Kökény Zoltán: A méhcsípéstől az újraélesztésig. A kötet a HáziPatika online áruházában kapható.
