A dioxin
A dioxin rákkeltő vegyületcsoport, vegyipari melléktermék, mely szerves vegyületek klorid jelenlétében történő égésekor vagy klórtartalmú szerves vegyületek égésekor keletkezik. A dioxin egyike a legveszélyesebb környezeti mérgeknek, mely a fejlett világban komoly közegészségügyi gondokat okoz.
1997-ban az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a legtöbb dioxin 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-para-dioxin (TCDD), mely a ma ismert legsúlyosabb rákkeltő anyagok közé tartozik.
A dioxin előfordulása
A földgolyó minden részében megtalálható, jelen van a légkörben, a termőtalajban, folyókban és a tápláléklánc minden egyes tagjában. Jelentős mennyiségű dioxint bocsátanak ki a vulkánok és az erdőtüzek is. Korántsem valami újkeletű mesterségesen kifejlesztett méregről van szó tehát. A műtrágyázás és a vegyipar fejlődése azonban jelentősen megnövelte a világban előforduló dioxin-vegyületek mennyiségét. A korszerű vegyipari technológia elterjedésével a Föld dioxinszennyeződése is futótűzként terjedt körülbelül 1900 óta, majd mérgező voltának felismerése után sorra tiltották be a dioxint tartalmazó műtrágyákat. A vegyület azonban rendkívül lassan bomlik, nem könnyű tőle megszabadulni. Felezési ideje a levegőben mintegy 9 nap, de vízben márt több, mint 5, talajban több mint 10 év, s az emberi szervezetben is több mint 7 év.
A dioxin biztonsági határértéke
1990-ben az Egészségügyi Világszervezet 10 pikogramm/testsúlykilogrammban adta meg a szervezet maximálisan tolerálható dioxintartalmát. Az EU a biztonságos határértéket 14 pg/testsúlykilogrammban szabályozza. Bár ez a mennyiség rendkívül csekély, a 2007. augusztus 24.-i uniós RASFF-riasztásban szereplő (RASFF=Rapid Alert System for Food and Feed) indiai guar gumi szállítmány feldolgozásából készült élelmiszerek fogyasztásakor előfordulhat, hogy többet fogyasztunk belőle a megengedett értéknél.
Mi a dioxin egészségügyi kockázata?
Az elsőként megfigyelt és dioxinnak tulajdonított betegség a bőrt súlyosan károsító dioxin-akne volt. Az akne az egész bőrfelületet ellepi és több évig eltart. A legnagyobb félelmet természetese a dioxin rákkeltő hatása váltja ki, bár bizonyított, hogy károsítja a fogamzóképességet, csökkenti a spermiumok számát, viselkedési zavarokat és cukorbajt is okozhat.
A dioxin rákkeltő hatása a méreg behatását követő 10 év múltán is megnyilvánulhat. Ezt iparilag dioxinnal erősen szennyezett területek lakóinál figyelték meg. A vegyület mindkét nem esetében fehérvérűséget okoz, nőknél emellett gyakori az epehólyag és a máj rákos betegsége is.
A dioxin a méhen belül fejlődő magzatra sem ártalmatlan, képes áthatolni a méhlepényen és kiválasztódni az anyatejben is.
Hogyan kerülhet a dioxin táplálékainkba?
Az élő szervezetben a méreg a zsírszövetben rakódik le. Ez egyben azt is jelenti, hogy mennyisége a szervezetben idővel felhalmozódik, "akkumulálódik". Különösen a húsban, tejtermékekben található, de mosatlan gyümölcs és zöldség is jelentős mennyiségeket tartalmazhat. A halak különösen nagy koncentrációban tudják felhalmozni a dioxint, szervezetük magas zsírtartalma miatt. A táplálékul szolgáló állatok a levegőszennyeződésből a takarmányba kerülő dioxinnal is mérgeződnek. A zsírszövetben folyamatosan felhalmozódik, ezért minél öregebb az állat, annál nagyobb a zsírszöveteinek dioxintartalma. A gyümölcsök és zöldségek szennyeződése alapos mosással eltávolítható, mert a vegyület nem jut be a növény szervezetébe.
Miért bűnös a guargumi?
A guargumi, liszt és gyanta E 412 néven engedélyezett takarmány- és élelmiszer-adalékanyag. A guar bab főként Indiában és Pakisztánban termesztett hüvelyes haszonnövény. A világtermelés 80%-át India adja, de a világ más tájain is akadnak ültetvények. A növény magja a hazai babszemhez hasonló, belsejének megőrlésével nyerik a guargumit. Tulajdonságaiban hasonló a gabonakeményítőhöz, a folyadékokat, szószokat csomómentesen, egyenletesen, zselés állagúra besűríti. Hazánkban azért alkalmazzák, mert mindezt sokkal hatékonyabban teszi, mint a hazai keményítőféleségek. Alkalmazható a zsírcseppek oldatban tartására, emulgeálásra is. Ezért rendkívül széles körben elterjedt adalék.
Többek között neki és a hasonló adalékanyagoknak köszönhető, hogy az üzletben kapható, előrecsomagolt édes csemegék keksz- és tésztarétegei akkor is frissek és ropogósak maradnak, ha lágy, nedves krémet töltenek bele, míg a házilag készített sütemények tésztája gyorsan átnedvesedik.
Egyelőre vizsgálják, hogyan fertőződhetett a guarbab, illetve annak őrleménye dioxinnal, hiszen a dioxinos műtrágyákat és növényvédőszereket már betiltották. Közeli hulladékégetőtől kezdve számos forrása lehet a dioxinnak, mely vegyület mellett a pentaklór-fenollal történt szennyezettség is valószínűsíthető és vizsgálandó.
A jelenlegi szennyeződéssel kapcsolatos vizsgálat legfrissebb eredményeiről a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ oldalán olvashat.
Mire számíthatunk a jövőben?
A környezetvédők határozott fellépésére a gyártók többsége környezetkímélő technológiák meghonosítása mellett döntött. Az Egészségügyi Világszervezet 1998. évi Környezetvédelmi Konferenciáján bejelentették, hogy az eddigi erőfeszítések jelentős eredményeket hoztak, és a Föld dioxinterhelése csökkent. Hogy mire számíthatunk a vegyi politikai merényletek elterjedéséről? Nos, erről aligha tudhat bárki biztatót mondani.
Hogyan kerülhetjük el a jelentős dioxinterhelést?
Az alábbi táblázattal szeretnénk az olvasóinkat informálni az egyes táplálékok által okozott dioxinterhelés mértékéről. Hisszük, hogy segítségével hozzájárulhatunk az egészségesebb életmód kialakításához.
|
A táplálkozással felvett dioxinterhelést az alábbi módon számolhatja ki:
10 dkg marhahús = 100 gramm = 100x0,97 pikogramm = 97 pg
Ez 100 kg testsúlyra számítva 97pg/100kg terhelést jelent. Ez önmagában nem jelent túlzott terhelést, de figyelembe kell vennünk a dioxin lassú ürülését és azt a tényt, hogy az egész földgolyó szinte minden négyzetmétere tartalmaz dioxint. A táblázatból az is kiderül, hogy a szigorúan vegetáriánus (vegánus) életmódot folytatók esetében a legcsekélyebb a terhelés. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a vegetáriánusok szervezetének zsírtartalma is nagyon alacsony, a növényi táplálkozás rákellenes hatása nyilvánvalónak tűnik. Ez utóbbit statisztikai vizsgálatok sora is igazolja, mint ahogy azt is, hogy elhízottaknál lényegesen gyakoribb a rosszindulatú daganat. Lehet, hogy ez is összefügg a dioxinterheléssel?
Forrás: BBC News
www.ejnet.org/dioxin/dioxininfood.pdf
Dioxin Home Page
