Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Referencia Laboratóriuma 2017. március 4-én kanyaró megbetegedést igazolt négy egészségügyi dolgozónál, aki a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (CSMEK) Makói tagintézményében dolgozik. A betegek védőoltási státusza jelenleg nem ismert.
Az országos tisztifőorvos a mai napon a járványügyi biztonság érdekében elrendelte a kórházi teljes zárlatot, ezzel párhuzamosan gondoskodott a folyamatos betegellátásról és intézkedési tervet ad ki, amely a járványügyi helyzet változásának függvényében folyamatosan aktualizálásra kerül.
Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő esetből is csak 12-t jelentettek hazánkban. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki - tájékoztatott az ÁNTSZ.
A kanyaró tünetei
A romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti.
A romániai kanyarójárvány során 2016. január 1. és 2017. február 17. között a kanyaró megbetegedések száma 3 071 fő volt, 16 beteg halt meg. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1- 4 éves). A 42 megyéből 36 érintett, a legtöbb megbetegedést (703) a Szerbiával határos Caras Severinből jelentették. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95% alatti). Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.
Védőoltáshelyzet Magyarországon
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat , amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek - morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként -, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával.
Az elmúlt két évtizedben hazánkban az átoltottság mind a 15 hónapos korban végzett első, mind a 6. osztályban végzett újraoltás esetén meghaladta a 98%-ot. Az oltás és emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99%-os védelmet biztosít.
Ki van veszélyben?
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró.
Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR oltásban szükséges részesíteni.
Azoknak, akik a kanyarófertőzés kockázatnak vannak kitéve, haladéktalanul meg kell bizonyosodniuk arról, hogy két MMR oltásban részesültek-e.
