"Helyenként 30-50 kilométeres tűzfrontok is vannak. Ez azt jelenti, hogy ilyen hosszan egy vonalban terjed egy 10-20 méteres láng. A legelőkön a szél sebességével is haladhat egy ilyen tűz, az erdőkben ennél lassabban terjed, de ott a tömör fafajták miatt óriási hőtömege van" - mondta a Hvg.hu-nak Dobrás-Vincze Márton, az ABC News csatorna Sydney-ben élő, magyar operatőre, aki két hónapja a tüzek által okozott pusztításokról tudósít. Előbb Queensland állam területén dolgoztak, ahol a többi között egy kórház megmentését rögzítette. Ott a szélirány megváltozásának köszönhetően szerencsés volt a végkimenetel. Az utóbbi hetekben pedig naponta jár az Új-Dél-Wales riviérájának tartott Batemans Bay környékére, ahol naponta üti fel a fejét egy-egy tűz.
"A füst hullámokban szokta elérni Sydney-t itt, ahol lakunk. Öt-hat perc alatt jön, és úgy elborítja az utcát, hogy nem látjuk a szemben lévő házat. Majd ugyanennyi idő alatt ki is fújja a szél. Ilyenkor a gyerekeket nem engedjük ki az utcára. Volt, hogy iskolába sem engedtük el, és még itt a városban is van olyan iskola, amelyik pár napig zárva volt a füst miatt. Egyre többen használnak maszkokat is a mindennapi teendők során" - számol be az ausztrál katasztrófáról Dobrás-Vincze Márton.
Semmi nem marad utána
A legmeghatározóbb élmény azonban nem is a kiégett falvak látványa volt számára: "Az egyik forgatás után odajött hozzám egy nő, átkarolt és elkezdett sírni. Persze én is sírtam, hiszen szavak nélkül is nyilvánvaló volt, hogy épp most vesztett el mindent. Később kiderült, hogy ő és a férje Mogo közelében egy 100 éves kerámiaműhelyt vezettek. Bekészítették még a kiégetendő darabokat, majd jött a tűz. Amikor vissza tudtak térni, semmi mást nem találtak, csak a tökéletesen kiégetett kerámiákat. Ehhez minimum fél órán keresztül 1000 fok körüli hőmérsékletnek kellett lennie. Még a kalapácsukat sem találták meg. Nemcsak a nyelét, a kalapács fejét is elolvasztotta a tomboló tűz."
A tüzeknek saját időjárásuk van
Ausztráliában a legtöbb esetben a tüzek kialakulása olyan természetes okokra vezethető vissza, mint a villámlás vagy a kiszáradt növényzet. Az elmúlt években azonban az átlagosnál magasabb átlaghőmérséklet, az egyre nagyobb légnyomás-ingadozás és a szelek is hatást gyakorolnak az ország klímájára. Ezek miatt ugyanis a korábbinál kevesebb a csapadék a kontinensen. "Bár a tűzszezon mindig forró és száraz, a klímaváltozás még tovább fokozza ezeket a körülményeket, amelyek így extrém hőséghez és szárazsághoz vezetnek, ráadásul ezek következtében a növényzet is gyúlékonyabb" - írta a Hvg.hu megkeresésére Matthew Hurteau klímaszakértő. Az Új-Mexikói Egyetem docense kiemelte: "Annyi energia kerül az atmoszférába, hogy így egyes tüzek már saját időjárást hoznak létre, amelyek hatását így viszont még nehezebb előrejelezni."
Passzív kormány, aktív lakók
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha ilyen gyakoriak a tűzesetek Ausztráliában, miért nem rendelkezik a kormány konkrét tervvel, stratégiával azok megelőzésére, kezelésére, illetve hatásuk mérséklésére. Nemcsak hogy nem reagáltak gyorsan, de az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison még szimbolikus gesztusokkal sem fejezte ki együttérzését, sőt, karácsony előtt amiatt volt kénytelen magyarázkodni, hogy miközben az országban ezrek küzdöttek a lángokkal, ő családjával Hawaiin nyaralt. A tűzesetek kezeléséhez ezért nagyon fontos a lakosság összefogása és a polgárok önkéntes szerepvállalása. Számtalan cég, bank és szolgáltató tett felajánlásokat, amellett, hogy a tüzet nagyrészt önkéntesek oltják, akiknek erőfeszítéseik önmagukban nem lennének elegendők egy ekkora katasztrófánál.
Erősen szennyezett a levegő
A tíz éve Perth-ben élő Hegedűs Vivien az egyik legnagyobb problémának a professzionális tűzoltók és a megfelelő eszközök, technológia hiányát, valamint a kontrollált tűzgyújtás gyakorlatát tartja. A szociális innovációval és szolgáltatástervezéssel foglalkozó szakember szerint a hosszú távú következmények egyelőre beláthatatlanok. "Az ausztrál gazdaság ráadásul önellátásra van berendezkedve, nincs élelmiszerimportunk és nagyon jelentős az exportunk. Utóbbi kiesése a gazdaságot, az adott esetben kialakuló élelmiszerhiány pedig a lakosságot közvetlenül fogja érinteni" - mondta a portálnak, és hozzátette, hogy a légszennyezettség, mely jelenleg Canberrában a legmagasabb, szintén óriási problémát jelent. "Már a helyi kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy a most belélegzett füst milyen káros hatásokat okozhat évek múlva. És akkor még mindig nem tudjuk, hogy meddig tart a mostani, milyen részekre terjed még át, és mi lesz, ha jövőre újabb tűz üt ki."
