Szakemberek szerint a vízszintingadozás, az emberi tevékenység és a nádaratás is szerepet játszhatott abban, hogy több helyen is romlott a nád minősége a Balatonban. A probléma főleg az északi partot érinti - írja a sonline.hu.
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet limnológusa szerint az 1970-80-as években tapasztalt nádpusztulásokkal ellentétben a mostani nem a víz felőli, hanem a part felőli oldalon megy végbe. Ezek részek jobban ki vannak téve az emberi hatásnak.
"Intenzíven feldarabolt részekről van szó, olyanokról, melyeket stégek, csónakbeállók szelnek ketté. A vizsgálataink azt mutatják, hogy a Balatonban több helyen eltűnt a nád, a helyén megjelent a sás és a gyékény. Ez egyébként egy természetes folyamat, mely évtizedek, évszázadok alatt zajlik le, csak most sajnos felgyorsul" - magyarázta a szakember.
Szerinte hagyni és engedélyezni kellene a Balaton természetes vízszintingadozását, hogy a nádpusztulást megállítsák. "Fontos lenne segíteni visszaállítani a nádasok természetes elhelyezkedését azzal, hogy jelentősen csökkentjük a nádasokban található különböző nyiladékok számát, magyarul, településenként korlátozhatnák a stégek számát. Az is védené a nádasokat, ha olyan technológiákat és eljárásokat fejlesztenének ki, melyek úgy vágnák le a növényt, hogy nem okoznának benne nagyobb kárt" - mondta a lapnak.
