Dr. C. Martin Tammemagi, az ontariói Brock Egyetem kutatója szerint a betegség eseteinek 40 százalékát magyarázza.
"Ez a szám bizonyos fokig meglepett" - nyilatkozta Tammemagi. "Az volt az általános benyomásom, hogy az egészségügyi szervek erőteljesen próbálják visszaszorítani a dohányzást és szabályozni a passzív dohányzást, a kormányok pedig ezzel párhuzamosan védelmi jogszabályokat hoznak annak érdekében, hogy az emberek minél kevésbé legyenek kitéve a másodlagos füst veszélyeinek."
Kutatócsoportja azonban kimutatta, hogy a sinusitisben (arcüreggyulladásban) szenvedő vizsgálati alanyok 90 százaléka, a kontrollcsoport a betegségben nem szenvedő tagjainak pedig 84 százaléka volt kitéve másodlagos füstnek a nyilvános helyeken. "Meglep és aggaszt, hogy még mindig ilyen gyakori a másodlagos füst behatása" - mondta a kutató.
A passzív dohányzásból eredő másodlagos füst káros hatásai már bizonyítottak, a szakértők tudják, hogy több mint 4 ezer anyagot tartalmaz, amelyek közül legalább 50 ismert vagy lehetséges rákkeltő, számos pedig erős irritációt okoz.
A másodlagos füst és az orrmelléküreg-gyulladás összefüggését korábban nem vizsgálták. A kanadai kutatók vizsgálatukban 306 nemdohányzó, krónikus rhinosinusitisben szenvedő alany esetében értékelték a másodlagos füst behatásáról szóló beszámolókat. A kutatók arról kérdezték a résztvevőket, milyen behatás érte őket a diagnózist megelőző öt évben, majd válaszaikat összehasonlították 306 hasonló korú, nemű és rasszból származó emberrel, akik nem szenvedtek a betegségben.
Az orrmelléküreg-gyulladásban szenvedők nagyobb valószínűséggel voltak kitéve másodlagos füstnek nem csak a nyilvános helyeken, hanem otthonukban, a munkahelyükön és társadalmi magántevékenységeik közben, például lakodalomban. Az összefüggés még akkor is megmaradt, amikor a kutatók az eredményeket más lehetséges hozzájáruló tényezők, például a légszennyezés behatása alapján is kiigazították. Tammemagi becslései szerint az orrmelléküreg-gyulladás eseteinek körülbelül 40 százalékát a sinusitis csoportban a másodlagos füst okozta.
Ennek okát pontosan nem tudjuk, de a másodlagos füst valószínűleg közvetlen irritációt okoz az orrüregeket borító sejtekben. Az irritáció aztán a nyálkahártya átjárhatóságát változtatja meg, melynek hatására a baktériumok és allergén anyagok bejuthatnak a szövetekbe, irritációt okozva, és lokálisan többféleképpen is elnyomhatja az immunrendszert, ami a védelem gyengülését eredményezi.
Az eredmények az Archives of Otolaryngology - Head & Neck Surgery szakfolyóirat áprilisi számában olvashatók.
Forrás: Medipress hírszolgálat
Animáció: HáziPatika.com
