Az emberi elme néha zavarba ejtő jelenségeket produkál. Jó példa erre az élőhalott -betegség, más néven a Cotard-szindróma. A ritka neuropszichiátriai betegségben szenvedőknek az a téveszméje, hogy úgy vélik, halottak vagy hiányoznak belőlük az élő emberi szervezet fontos jellemzői, például a szervek vagy a vér. Emellett a külvilággal való kapcsolatuk is megszakadhat, aminek eredménye, hogy a beteg azt állítja, a világ sem létezik. A nihilisztikus állapot olyan végső elkeseredéshez vezethet, amikor csupán az öngyilkosságban, önmaguk elpusztításában látják a számukra felszabadulást hozó kiutat. Paradox helyzet, de végeredményben a beteg úgy érzi, hogy halott, mégis öngyilkosságot kísérel meg - írta az IFL Science.
A betegség 1880-ban, Jules Cotard francia pszichiáterről kapta a nevét, aki először írta le a tüneteit. 43 éves, női páciense azt gondolta, hogy nincs agya, idegei, mellkasa vagy belei, csak bőr és csont, és hogy képtelen természetes halált halni. Egy másik beteg azt hitte, hogy motorbalesete után meghalt, és miután Dél-Afrikába költözött, a melegebb éghajlat miatt úgy vélte, a pokolban van. Noha a francia ideggyógyász úgy vélte, egy új típusú depressziót sikerült felfedeznie, a későbbi kutatások bebizonyították , hogy ennél komplexebb jelenséggel állunk szemben, és a mai pszichiátriai kategóriák egyikébe sem tudjuk teljes pontossággal besorolni ezt a különös tünet együttest. Cotard annyiban nem tévedett, hogy a jelenség a major depressziósok körében jelentkezik, de nem csak kizárólag náluk fordul elő (lásd keretes írásunkat).
Noha a betegség rendkívül ritka, "felfedezése" óta számos esetleírást ismerünk. Egy 53 éves nő családja sürgős segítséget kért 2008-ban, mert hozzátartozójuk halottnak hitte magát, úgy gondolta, hogy rothadóhús-szaga van, és azt akarta, hogy hullaházba vigyék. Egy Graham Thomson nevű, súlyosan depressziós férfi 2011-ben öngyilkossági kísérletet követett el, mert azt hitte, hogy az agya "halott". A férfi elvesztette a szaglását és az ízérzékét is. Úgy érezte, nem kell ennie, beszélnie, tevékenykednie. "Amikor kórházban voltam, folyton azt mondogattam, hogy a tabletták nem segítenek, mert az agyam halott" - mesélte.
Nem tudják az okot
A kutatók jelenleg nem tudják, mi váltja ki a különös betegséget. Annyi bizonyos, hogy a betegeknél PET- tomográfiával minden esetben kimutatható a súlyos agyi károsodás. "Olyan lukacsos az agyuk, mint egy szivacs" - mondta Adam Zeman, az Exeteri Egyetem neurológusa, aki szerint a betegek agyának anyagcsere-aktivitása jobban hasonlított egy vegetatív állapotban lévő személyéhez, mint egy élő, beszélő emberéhez.
Feltételezések szerint a betegség középpontjában a vizuális ingerekre adott érzelmi visszajelzés elvesztése áll betegség vagy sérülés miatt. Ezek károsíthatják az agy érzelmi visszacsatolásban részt vevő területeit, amely a halottnak érzés állapotáig súlyosbodhat. A Cotard-szindrómát különböző gyógyszerek, antipszichotikumok és antidepresszánsok kombinációjával lehet a legjobban kezelni. Emellett kedvelt terápiás eljárás az elektrokonvulzív kezelés is. Érdekesség, hogy a betegség súlyosabb lefolyásait tekintve a gyógyulás sokszor ugyanolyan gyorsan bekövetkezhet, mint ahogy a tünetek megjelennek. Ezzel szemben viszont az enyhébb állapotok esetében gyakori a hosszan tartó felépülés.
