A gyakorlatban a sebészek hagyományosan a betegeken gyakorolnak, azonban az elmúlt években a munkaidő-csökkentés miatt erre kevesebb a lehetőség, továbbá egyesek számára ez etikailag nem elfogadható. A szimulátor segítségével történő képzést már az 1970-es évek óta kutatják, azonban eddig nem volt sziklaszilárd bizonyíték annak hasznosságára, így csak kevesen használták.
Dán kutatók 2006 szeptembere és 2007 augusztusa között azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a sebészi képességeket a virtuális valóságon alapuló szimulátor. 24, laparoszkópos műtétet addig nem végzett pályakezdő szülész-nőgyógyász gyakornokot osztottak két csoportba: az egyik csoport a hagyományos klinikai képzést, a másik pedig hétórás szimulátorhasználatot követően végezte el felügyelet mellett első laparoszkópos műtétjét. Kiderült, hogy a szimulátoron gyakorolt csoport teljesítménye megegyezik a 20-50 beavatkozást elvégzőkével, és a műtéti idő is csökkent.
A szerzők megjegyezték, hogy a sebészi képességek közé olyan nem-technikai készségek is tartoznak, mint a kommunikáció, a csapatmunka és a döntéshozás, így a szimulátoron történő gyakorlás csak kiegészítése a valódi műtéteknek. A szimulátoron való gyakorlást bele kellene építeni a sebészgyakornokok képzésébe, mivel így nő a biztonság és a hatékonyság. A legfontosabb azonban az, hogy megfelelő keretek közé kerüljön a szimuláció. Bár a hozzá tartozó berendezés nem olcsó, a képzőközpontok segítségével biztosítható a gyakornokok részére a rendszeres gyakorlási lehetőség.
Forrás: Medipress hírszolgálat
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: