A Pécsi Tudományegyetem (PTE) szakemberei szerint a PACAP elnevezésű neuropeptid oldott formában, szemcseppként alkalmazható lehet zöld hályog és 2-es típusú cukorbetegség esetén. Elméletüket állatkísérletekkel is igazolták. Eredményeik alapján egy heteken át tartó, szemcseppes kezelés védő hatást tud kifejteni e két kórkép esetében, így a kutatók el szeretnék érni, hogy emberek számára is alkalmassá tegyék az alkalmazását, és az oldott neuropeptides szemcseppből gyógyszerjelölt lehessen. Ezért a PTE nemzetközi szintű együttműködések révén, pályázati források segítségével folytatná a kutatásokat – derül ki a PTE közleményéből.
Mit tudunk a PACAP-ról?
A PACAP elnevezésű neuropeptid segítségével következtetni lehet egy-egy betegség lefolyására, prognózisára, továbbá új terápiás beavatkozásokat is tervezhetnek segítségével. A vegyületet több mint harminc éve fedezték fel, azóta pedig bizonyították idegvédő és általános sejtvédő hatását. Jelenlétét több emberi szövetben és sejtben is igazolták, míg hatásait és jelentőségét a pécsi orvoskaron is több évtizede vizsgálják. A pécsi szakemberek legfrissebb kutatásaik során számos felfedezést tettek arra vonatkozóan, hogy a neuropeptid szövetekben észlelhető mennyisége hogyan változik az egészséges és beteg emberekben, továbbá klinikai alkalmazhatóságára is folytatnak biztató kísérleteket.
A kutatók kimutatták: várandósokban és szoptatós anyákban megemelkedik a PACAP szintje, igazolták jelenlétét az anyatejben, aláhúzva a peptid élettani szerepének fontosságát. Parkinson-betegeknél csökken a peptid szintje, míg stresszfolyamatokban emelkedik, azaz azoknál a kórképeknél, amelyek akut stresszes állapotot jelentenek a szervezet számára. Ilyen lehet például egy vérzés, vagy akár egy akut miokardiális infarktus. Ezeknél általában emelkedettebb szintet találnak, míg a krónikus, hosszan tartó betegségek esetében pedig – ilyen a Parkinson-kór is – alacsonyabbat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: