Sportolással a hosszú távú memóriáért

A felnőttkori neurogenezisnek nevezett folyamat során kialakuló idegsejtek fontos szerepet játszanak a tanulásban és az emlékezésben. Egerekkel végzett kísérletek során az is kiderült például, hogy azon állatoknál, amelyek több időt töltöttek mozgással , kétszer annyi új idegsejt fejlődött ki és gyorsabban tudtak megkülönböztetni egymástól új tárgyakat.

A University of Basel fenti tanulmányát jegyző kutatója, Josef Bischofberger professzor elmondta: a sport okozta neurogenezis hatására jobb a mintaszeparáció, azaz jobban lehet megkülönböztetni egymástól olyan tárgyakat, amelyek nem egyformák, de nagyon hasonlítanak egymásra. Az ilyen mintaszeparáció az élet számos területén fontos szerepet játszik: a sakk tanulása közben például ez segít abban, hogy a különböző figurákat meg tudjuk egymástól különböztetni, de például egy sakktábla állását is ennek segítségével tudjuk eszünkbe vésni.

A kutatás abban különleges volt, hogy olyan állatokkal kísérleteztek, amelyek egyébként is sokat mozognak és szeretnek új területeket felderíteni, a felismerendő tárgyakat pedig külön megtervezhették, ezzel is tesztelve, hogy az állatok milyen apró különbségeket képesek még észlelni. Ezáltal a kísérlet nem volt stresszes és új motivátorokat sem kellett bevezetni.

Nem kell lefutni a maratont! Már húszpercnyi testmozgással is fejleszthető a hosszú távú memória. Kattintson a részletekért! Az állatokat két egyező tárgy mellé helyezték el: másfél óra múlva kicserélték az egyiket, majd 24 óra elteltével a kicserélt tárgyat újra kicserélték valami másra. Mind a mozgó, mind a lustább egerek észlelték azt, hogy másfél óra múlva kicserélték a tárgyat, de csak azon egerek észlelték a 24 órával később bekövetkező új cserét, amelyek sokkal többet mozogtak.

Mindezt agyvizsgálattal is megerősítették: azon egerekben, amelyek többet mozognak, a képalkotó vizsgálat szerint kétszer annyi új idegsejt keletkezett, az új sejteknek pedig hosszabb dendritjei is voltak, aminek révén az idegsejtek között több új szinaptikus kapcsolat jöhetett létre.

A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy az új idegsejtek miként befolyásolják a hippokampusz működését. Az már látszik, hogy nemcsak a hasonló tárgyakat lehet jobban megkülönböztetni, hanem a térbeli navigáció is jobban működik ennek hatására.

A többet mozgó egerek jobban ellenállnak az Alzheimer-kórnak is, így a kutatók remélik, hogy a kutatást az egerek után emberi páciensekkel is sikerrel végezhetik majd el.

Ez is érdekelheti

testnevelés

Megváltozhatnak a testnevelésórákra vonatkozó szabályok

Neurológia

Ez kerüljön a tányérodra a jó memória érdekében!

50plusz

Mentális és fizikai jóllét 50 felett

az agy egészsége

Dió – nem véletlenül van agy formája

Forrás: Sciencedaily.com