A felnőttkori neurogenezisnek nevezett folyamat során kialakuló idegsejtek fontos szerepet játszanak a tanulásban és az emlékezésben. Egerekkel végzett kísérletek során az is kiderült például, hogy azon állatoknál, amelyek több időt töltöttek mozgással , kétszer annyi új idegsejt fejlődött ki és gyorsabban tudtak megkülönböztetni egymástól új tárgyakat.
A University of Basel fenti tanulmányát jegyző kutatója, Josef Bischofberger professzor elmondta: a sport okozta neurogenezis hatására jobb a mintaszeparáció, azaz jobban lehet megkülönböztetni egymástól olyan tárgyakat, amelyek nem egyformák, de nagyon hasonlítanak egymásra. Az ilyen mintaszeparáció az élet számos területén fontos szerepet játszik: a sakk tanulása közben például ez segít abban, hogy a különböző figurákat meg tudjuk egymástól különböztetni, de például egy sakktábla állását is ennek segítségével tudjuk eszünkbe vésni.
A kutatás abban különleges volt, hogy olyan állatokkal kísérleteztek, amelyek egyébként is sokat mozognak és szeretnek új területeket felderíteni, a felismerendő tárgyakat pedig külön megtervezhették, ezzel is tesztelve, hogy az állatok milyen apró különbségeket képesek még észlelni. Ezáltal a kísérlet nem volt stresszes és új motivátorokat sem kellett bevezetni.
Mindezt agyvizsgálattal is megerősítették: azon egerekben, amelyek többet mozognak, a képalkotó vizsgálat szerint kétszer annyi új idegsejt keletkezett, az új sejteknek pedig hosszabb dendritjei is voltak, aminek révén az idegsejtek között több új szinaptikus kapcsolat jöhetett létre.
A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy az új idegsejtek miként befolyásolják a hippokampusz működését. Az már látszik, hogy nemcsak a hasonló tárgyakat lehet jobban megkülönböztetni, hanem a térbeli navigáció is jobban működik ennek hatására.
A többet mozgó egerek jobban ellenállnak az Alzheimer-kórnak is, így a kutatók remélik, hogy a kutatást az egerek után emberi páciensekkel is sikerrel végezhetik majd el.
Forrás: Sciencedaily.com
