A világszerte egymilliárd embert megfertőző, és évente százmilliók megbetegedését vagy halálát okozó bélparazita férgek az immunrendszer olyan kulcsfontosságú elemét aktiválják, amelyek a sérült szövetek helyreállításáért és a gyulladások csökkentéséért felelősek. William Gause, a New Jersey Orvostudományi Egyetem kutatója szerint ezeket az élő férgeket egy szép napon kontrollált környezetben fel lehetne használni a légúti fertőzések, például a tüdőgyulladás okozta súlyos tüdőkárosodások kezelésére.
Gause és munkatársai a rágcsálókban előforduló Nippostrongylus brasiliensis fonálférget vizsgálták, amely nagyon hasonlít ahhoz a horogféreghez, amely több mint 700 millió embert fertőz, főként a fejlődő országokban. Az N. brasiliensis és a horogféreg életciklusa különleges: a féreg akkor lép be a gazdatestbe, amikor a bőr (többnyire a lábfejen) érintkezésbe lép az ürülékkel szennyezett sárban vagy vízben lévő féreglárvákkal. A lárvák a keringési rendszeren keresztül a tüdőbe jutnak, a légcsövön keresztül továbbhaladnak, lenyelés útján a nyelőcsövön át a gyomorba, majd a vékonybélbe kerülnek, ahol kifejlett férgekké nőnek, és több millió petét lerakva rohamosan szaporodnak. A férgek a legsúlyosabb károsodást a tüdőben okozzák, ezért az emberi evolúció során a szervezet különleges módszereket fejlesztett ki a paraziták okozta károsodás minimálisra csökkentése érdekében.
Gause kutatócsoportja kimutatta, hogy az immunrendszer fehérjéi, a citokinek, az egerek tüdejében segítenek kiűzni a bélférgeket, és serkentik a gyógyulás folyamatát. Mindezt az immunrendszer különféle elemeinek aktiválása révén érik el, amelyek csökkentik a gyulladást, eltávolítják a fertőzött törmeléket, miközben stimulálják a növekedési faktorokat és más fehérjéket, hogy ezzel is felgyorsítsák a károsodott tüdőszövet gyógyulását. Ezt a kezdeti citokin akciót Th2 válasznak nevezik, amit azért neveznek így, mert az immunrendszer fehérvérsejtjeivel, a 2-es típusú segítő T-sejtekkel áll összefüggésben. A kutatók legfontosabb felfedezése az, hogy a Th2 válasznak van egy másodlagos, erőteljes sebgyógyító hatása, amit a férgek kiválthatnak.
Gause úgy véli, hogy az egerekben az N. brasiliensis hatására jelentkező reakció valószínűleg a parazita férgeknek kitett emberekben is bekövetkezik. Ha valóban így van, ezek a férgek bizonyos gyógyszereknél hatékonyabban képesek kiváltani azt az immunválaszt, amely belülről gyógyíthatja a szervezetünket. A féregterápia immunbetegségek elleni alkalmazása egyáltalán nem újdonság. Ígéretes kutatások folynak élő férgek alkalmazásával különféle gyulladásos megbetegedések és autoimmun betegségek, például a Crohn-betegség kezelésére. Ezekben a kísérletekben egy sertésparazitát, a Trichuris suis férget használják.
A féregterápia azon a higiéniai feltételezésen alapul, hogy a férgek, baktériumok és paraziták behatásának csökkenése a fejlett országokban az allergiák, az asztma és más autoimmun betegségek terjedéséhez vezetett. Gause kutatása újabb távlatokat nyithat a féregterápiában, amely így a sebgyógyítást és a szövethelyreállítást is lehetővé tenné.
